A Egyesült Magyar Párt témája sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. A modern társadalomban betöltött relevanciájával a Egyesült Magyar Párt viták, viták és kutatások tárgya volt. A mindennapi életre gyakorolt hatásától a kultúrára és politikára gyakorolt hatásáig a Egyesült Magyar Párt nagy érdeklődésre számot tartó és sokszínű témának bizonyult. Mivel a Egyesült Magyar Párt-ről alkotott vélemények és nézőpontok folyamatosan fejlődnek, fontos a téma minden aspektusának feltárása és megértése, hogy megalapozott véleményt alakítsunk ki. Ebben a cikkben belemerülünk a Egyesült Magyar Párt világába, hogy megvizsgáljuk különböző aspektusait, és felfedezzük a mai világban betöltött fontosságát.
Egyesült Magyar Párt | |
Adatok | |
Elnök | Esterházy János (ügyvezető) Jaross Andor |
Alapítva | 1936. június 21. |
Feloszlatva | 1940 |
Elődpárt | Országos Keresztényszocialista Párt, Magyar Nemzeti Párt |
Utódpárt | Magyar Élet Pártja, Szlovenszkói Magyar Párt |
Pártújság | Prágai Magyar Hírlap, Barázda, Új Hírek |
Ideológia | keresztényszocializmus nacionalizmus |
Politikai elhelyezkedés | jobbközép |
Csehszlovákia politikai élete |
Az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt (röviden Egyesült Magyar Párt, 1938-tól Felvidéki Magyar Párt[1]) magyar politikai párt volt Csehszlovákiában, majd az első szlovák köztársaságban és Magyarországon 1936 és 1940 között.
A párt az Országos Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt egyesülésével jött létre az 1936. június 21-én Érsekújvárban megtartott kongresszuson. Elnökké Jaross Andor, ügyvezető elnökké Esterházy Jánost választották. A tényleges egyesítést azonban csak a következő évre sikerült elérni. Az egyesült párt mindkét elődpárt értékrendjét átvette, így a keresztényszocializmus és a nacionalizmus is hangsúlyos szerepet kapott programjában. Ezen kívül az itteni magyarság problémáival is foglalkozott, és a kormányzatnak számos memorandumot nyújtott be a magyarokat ért sérelmek orvoslását kérve. Edvard Beneš köztársasági elnök 1936–37-ben több alkalommal fogadta az EMP képviselőit, azonban követeléseikből semmi sem valósult meg.
A párt a csehszlovákiai magyarság politikájának fő meghatározója lett. Az 1938-as választás előtt a párt jelentős kampányba kezdett, hogy a magyar többségű területekről kiszorítsák a többi pártot, ami jelentős taglétszámbővülést hozott. Az EMP a választáson nagy sikert ért el a magyarlakta területeken. Az ekkor kibontakozó csehszlovák válság idején a megfontolt politikájának köszönhetően a magyar többségű területeken nem került sor jelentősebb incidensekre. Az első bécsi döntés hatására a tagság nagy része Magyarországhoz került, és felvette a Felvidéki Magyar Párt nevet. Ezt később a kormányzattal való sok konfliktus hatására beolvasztották a Magyar Élet Pártjába. A szlovák területeken maradt magyarok érdekeit az Esterházy János vezette Szlovenszkói Magyar Párt képviselte tovább.