Egyesület

Napjainkban a Egyesület a lakosság széles rétegei számára kiemelt jelentőségű és érdeklődésre számot tartó téma. Ahogy társadalmunk fejlődik és új kihívásokkal néz szembe, a Egyesület témája a gondolkodás és a cselekvés fókuszpontjává válik. Ez egy olyan téma, amely az élet minden területén jelen van, a politikától a popkultúráig, a technológián és a tudományon keresztül. Ebben a cikkben a Egyesület különböző aspektusait és jelenlegi társadalmunkra gyakorolt ​​hatását fogjuk megvizsgálni. Különböző nézőpontokkal, véleményekkel és kutatási eredményekkel foglalkozunk, hogy megvilágítsuk ezt a mai világban oly fontos témát.

 Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést.
Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.
Alsóréti Üdülő Egyesület
Személyi jog
A polgári jog sorozat része
Jogképesség

holtnak nyilvánítás · eutanázia
természetes személy

Cselekvőképesség

cselekvőképesség teljes korlátozása
cselekvőképesség részleges korlátozása
gondnokság alá helyezés

Jogi személy és fajtái

állam · állami vállalat · tröszt · költségvetési szerv · közhasznú társaság · szövetkezet · leányvállalat · köztestület · gazdasági társaság · korlátolt felelősségű társaság · részvénytársaság · közös vállalat · társadalmi szervezet · alapítvány · egyesület · egyház ·

Személyhez fűződő jogok

lelkiismereti szabadság · személyes szabadság · a testi épség és az egészség védelme · a becsület védelme · az emberi méltóság védelme · névjog · titokvédelem · képmás és hangfelvétel oltalma · a jó hírnév védelme · magánlakáshoz való jog · a személyes adatok védelme · kegyeleti jog

Szellemi alkotások

szerzői jog · iparjogvédelem

Sablon:Személyi jog

Az egyesület (régies szóval egylet) a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.[1] Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára.[2] Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.[3] Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.[4]Az egyesület alapszabálya az egyesület valamely szervezeti egységét jogi személlyé nyilváníthatja.[5]

Alapítása

Minimálisan 10 fő szükséges hozzá (nem feltétlenül természetes személy). Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell az egyesület

  • nevéről,
  • céljáról,
  • székhelyéről,
  • szervezetéről.

Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre.

Működése

Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik. Egyesület elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható. Tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Az egyesület gazdálkodását rendszerint számvizsgáló (bizottság) ellenőrzi. Az 1989:II. tv. alapján a legfelsőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik az alapszabály megállapítása és módosítása, más társadalmi szervezetekkel való egyesülés vagy a feloszlás kimondása.

Megszűnése

Az egyesület megszűnik, ha:

  • Feloszlását a legfelsőbb szerve kimondja.
  • Más egyesülettel való egyesülését a legfelsőbb szerve kimondja.
  • Az arra jogosult szerv feloszlatja.
  • Az arra jogosult szerv a megszűnését megállapítja.
  • Ügyész keresete alapján a bíróság megállapíthatja, amennyiben az egyesület már 1 éve nem működik, illetve ha tagjainak száma 10 fő alá csökkent.

2011. évi CLXXXI. törvény. [6]

35/B. Az egyesület jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló polgári nemperes eljárás.

68/B. § (1) A bíróság az ügyész indítványára, az egyesület vagy más jogilag érdekelt kérelmére megállapítja a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét, ha az egyesület

a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt ,

b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett ,

c) megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg ,

d) tagjainak száma hat hónapon keresztül a Ptk.-ban meghatározott legkisebb létszám alá csökken , feltéve, hogy az a)-c) pont szerinti esetekben az abban foglaltakra figyelemmel az egyesület nem határozott a megszűnéséről.

(2) Az ügyészt az eljárás indítványozásának joga akkor illeti meg, ha indítványát - az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott okok mellett - közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.

Források

Jegyzetek

  1. ↑ (Ptk.) 2013. évi V. törvény 3:63. § (1) bek.
  2. ↑ (Ptk.) 2013. évi V. törvény 3:63. § (2) bek.
  3. ↑ (Ptk.) 2013. évi V. törvény 3:63. § (3) bek.
  4. ↑ (Ptk.) 2013. évi V. törvény 3:63. § (4) bek.
  5. ↑ (Ptk.) 2013. évi V. törvény 3:63. § (5) bek.
  6. ↑ Kft, Wolters Kluwer Hungary: 2011. évi CLXXXI. törvény - 1.oldal - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (angol nyelven). net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2019. március 3.)

További információk