Egri Érseki Tanítóképző

Egri Érseki Tanítóképző
Alapítva1828
AlapítóPyrker János László
HelyMagyar Királyság, Eger
Típus
  • felsőoktatási intézmény
  • egyházi iskola
Elhelyezkedése
Egri Érseki Tanítóképző (Eger) Egri Érseki Tanítóképző Egri Érseki Tanítóképző Pozíció Eger térképén
é. sz. 47° 53′ 58″, k. h. 20° 22′ 36″47.8995059, 20.376637147.899506°N 20.376637°EKoordináták: é. sz. 47° 53′ 58″, k. h. 20° 22′ 36″47.8995059, 20.376637147.899506°N 20.376637°E
Térkép

Az Egri Érseki Tanítóképző 1828 és 1948 között működött, katolikus néptanítókat képző, érseki irányítás alatt álló egri tanintézet volt.

Története

A kezdetben kétéves magyar nyelvű oktatást nyújtó, tanítókat és tanítónőket egyaránt képző intézetet Pyrker János egri érsek alapította 1828-ban. Először az Egri Érseki Jogakadémia épülete, a Foglarianum adott otthont az iskolának, amely 1852 után már a Líceum épületében működött. A tanulmányi időt 1871-ben három tanévre emelték fel, 1882-ben pedig a képesítővizsga feltételéül szabták meg az egyéves tanítói gyakorlatot. 1874-ben az angolkisasszonyok megnyitották a városban az Egri Érseki Tanítónőképzőt, s bár kezdetben közös tanári karral működött a két intézet, az Egri Érseki Tanítóképzőben ettől az évtől csak fiúnövendékek oktatása folyt. Az iskola feletti felügyeletet 1883-ban a fővárosi tankerületi főigazgatóság vette át a kassaitól, 1886-tól pedig az oktatómunka ellenőrzése közvetlenül a királyi tanfelügyelő hatáskörébe tartozott. Az 1919-es Tanácsköztársaság során az intézetet államosították, 1920-tól azonban ismét az egri főegyházmegye iskolájaként működött tovább, hatéves – 1925 után ötéves – szorgalmi időszakkal. 1948-ban a tanintézetet végleg államosították.

A tanítóképzés előbb, egy évig az Állami Pedagógiai Gimnáziumban, majd középfokú fiúképző formájában a Gárdonyi Géza Tanítóképzőben folytatódott tovább. Az iskola – a gyakorlóiskolájával együtt – a Líceum épületéből átköltözött a megszüntetett Ciszterci Szent Bernát Főgimnázium épületébe (1949). – Felsőfokú tanítóképző intézet már nem szerveződött a városban. Egerben megszűnt a nagy hagyományokkal rendelkező tanítóképzés (1959). Ennek jogát a helyi politikai döntéshozók átadták Jászberénynek. A tanítóképző helyén - felmenő rendszerben és különböző elnevezésekkel - gimnázium alakult, amit többnyire Gárdonyi Géza Gimnáziumként ismernek, s amit a rendszerváltás után visszakaptak a ciszterciek.

Az Érseki Tanítóképző fennállása időszakában közel hatezer diák vehette át tanítói oklevelét az intézetben. A nevesebb tanárok közé tartozott Payer Antal, Mindszenty Gedeon, Répássy János, Babik József, Breznay Imre, Zsasskovszky Ferenc és Endre. A végzősök száma az 1860-as években a negyvenet is meghaladta, más időszakokban az évfolyamonkénti tanulók száma öt és huszonöt között mozgott. A növendékek közül később ismertségre tettek szert Gárdonyi Géza író, Kelemen Lajos és Kalovits Alajos pedagógusok. A diákság körében élénk önképzőköri élet folyt, az 1878–1881 között itt tanuló Gárdonyi Géza az irodalmi kör alelnöke volt és az iskolai élclap, a Drukk szerkesztőjeként és illusztrátoraként tevékenykedett. 1892 után a Mindszenty Önképzőkör szervezte a diákság tanórákon kívüli életét.

Az Érseki Tanítóképző igazgatói

Források

További információk

Abkarovits Endre: Az első magyar tanításnyelvű tanítóképző. Egri séták nemcsak egrieknek, IV. kötet, Egri Lokálpatrióta egylet, 2013, 21-32. o. Bővített változat: Új Pedagógiai Szemle. 2016/1-2., 82-91. o. http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/az-elso-magyar-tanitasi-nyelvu-tanitokepzo

Bartók Béla: Az egri Római Katolikus Érseki Tanítóképző. Az egri Domus Universitatis és Líceum. Líceum Kiadó, Eger, 2013, 449-504. o.