Efemerisz idő
A mai világban a Efemerisz idő olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalom különböző szektoraiban. A Efemerisz idő hatását olyan területeken figyelték meg, mint a gazdaság, a politika, a kultúra és a technológia, végtelen sokféle véleményt és perspektívát generálva. A Efemerisz idő megjelenése óta a terület szakértőinek tanulmányozása és kutatása tárgya, akik igyekeznek megérteni rövid, közép- és hosszú távú következményeit és következményeit. Ez a cikk a Efemerisz idő jelenségét alaposabban megvizsgálja, elemzi okait, hatásait és lehetséges megoldásait, hogy rávilágítson egy olyan témára, amely ma is viták és elmélkedések forrása.
Az efemerisz idő a csillagászatban korábban használt, folyamatos időskála, mely az égitestek mozgástörvényein alapul. Az efemerisz másodperc volt a Nemzetközi Mértékegység-rendszer (SI) időegysége 1956-tól 1977-ig. 1977 és 1984 között a földi dinamikus idővel párhuzamosan használták. Az efemerisz másodperc az 1900-as tropikus év két tavaszi napéjegyenlőségének időpontja közötti idő 1/31556925,9747 része; másként fogalmazva az 1900-as tropikus év 31556925,9747 efemerisz másodpercből áll. A tavaszi napéjegyenlőség pontos időpontjának megállapítása nem egyszerű, és ez az efemerisz idő ± 50 ezredmásodperces bizonytalanságát jelenti 9 éves időszak alatt.
A csillagászati események bekövetkeztének időpontját a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 1952. évi határozata alapján efemerisz időben adták meg. 1984-től erre a célra a földi dinamikus időt (TDT) használjuk, mely gyakorlatilag megegyezik az efemerisz idővel.
Az efemerisz időskála manapság nincs használatban, elavultnak számít.
Források
- National Institute of Standards and Technology (NIST), Physics Laboratory, Time and Frequency Division, (USA)
- Interaktív Csillagászati Portál, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Csillagászati Tanszék
- Dipak Basu (főszerk.), Richard A. Matzner (szerk.): Dictionary of geophysics, astrophysics, and astronomy, CRC Press, 2001, ISBN 0-8493-2891-8
