A mai világban a ELTE BTK Történeti Intézet váratlan jelentőséget kapott. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a populáris kultúrában betöltött visszhangja, akár a tudományos életben betöltött jelentősége miatt, a ELTE BTK Történeti Intézet a vita és az elmélkedés központi témájává vált. A kezdetektől a mai fejlődésig a ELTE BTK Történeti Intézet megjelölte az előtte és utána azt a módot, ahogyan a minket körülvevő világot észleljük. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a ELTE BTK Történeti Intézet-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezzük a különböző területekre gyakorolt hatását és a valóságunk alakításában betöltött szerepét.
| ELTE BTK Történeti Intézet (Institute of Historical Studies) | |
| Rövid név | ELTE BTK TI |
| Oktatók száma | 50 |
| Hallgatói létszám | 500 |
| Igazgató | Horn Ildikó |
| Elérhetőség | |
| Cím | 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8. |
| Postacím | 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8. |
| Az ELTE BTK Történeti Intézet weboldala | |
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézet a történettudomány különböző szegmenseit összefogó kari intézet, amely tizenegy tanszéket foglal magába és ezzel az egész egyetem legnagyobb intézete.[1]
1870-ben megalapították a második Történeti Tanszéket a Mohács utáni magyar történelem oktatására majd 1881-ben az ókori történeti tanszék, az újkori egyetemes történeti tanszék és a középkori egyetemes történeti tanszék.[2]
A Bölcsészettudományi Kar kar történeti tanszékein 1919 és 1945 között magyar történettudományának minden irányzata képviseltetve volt és meghatározója a volt tudományágának Magyarországon. Angyal Dávid (1909–1925) a magyar történelem, 1925–1929 között az újkori egyetemes történelem tanára, Lukinich Imre az új alapítású Kelet-Európa Története tanszék profeszszora (1929–1949), az oklevéltan szakterületen kíváló szakmai eredményeket elérő Szentpétery Imre (1923–1950), aki a Bölcsészettudományi Kar 1635–1935 közötti történetét dolgozta fel. Áldásy Antal (1812–1832) a középkori egyetemes történet professzora is tanított az egyetemen, aki a karra hagyta könyvtárát (ez lett a mai Történeti Könyvtár törzsanyaga), a szellemtörténet két legnagyobb magyarországi meghatározó alakja Szekfű Gyula (1925–1955) és Hóman Bálint (1925–1932), a népiségtörténet legnagyobb magyarországi művelője Mályusz Elemér (1934–1946), a művelődéstörténet és a kora újkori mezőgazdaság-történet ismert kutatója Domanovszky Sándor (1914–1948), a modern szociológiai irányzatot magas szinten művelő Hajnal István (1930–1949) is az egyetemen oktatott.
Mályusz Elemér 1934 óta vezette A Középkori Magyar Történeti Tanszéket, majd igaztalanul megvádolták és az igazolóbizottság a vádat nem igazolta ezért 1945. október 22-én nyugdíjazták. 1946-ban Deér Józsefet nevezték ki, de ő 1948-ban elhagyta az Magyarországot. A Középkori Magyar Történeti Tanszéket, ahogy az egyetemnek küldött levelében Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter írta, meghívás útján a magyar marxista történetírás kiváló alakjával kell betölteni. 1949-ben Molnár Eriket nevezték ki, aki 1957-ig állott a tanszék élén, majd Elekes Lajos nyert kinevezést, aki korábban Lenin Intézet illetékes tanszékét vezette. Elekes 1982. május 21-én bekövetkezett haláláig volt a Középkori Magyar Történeti Tanszék vezetője.
Az Újkori Magyar Történeti Tanszéket Szekfű Gyula vezette 1925 és 1949 között. Azonban Szekfű Gyulát 1945-ben moszkvai nagykövetté nevezték ki, így helyettes tanárként Kosáry Domokos és Ember Győző oktatott. 1949-től a marxista magyar történetírás reprezentánsa, Andics Erzsébetet nevezték ki. A forradalom után Andics Erzsébet 1957 és 1960 között a Szovjetunióban tartózkodott, ezt az időszakot leszámítva 1972-ig vezette az Újkori Magyar Történeti tanszéket.
Váczy Péter 1942 és 1953 között vezette a Középkori Egyetemes Történeti Tanszéket. Majd Gyóni Mátyást nevezét ki a tanszék élére, de ő 1955-ben öngyilkosságot követett el. 1955-ben Székely György kapott megbízást, aki 1982-ig vezette a tanszéket.
Hajnal István 1930 és 1949 között vezette az Újkori Egyetemes Tanszéket. Hajnal István 1944 és 1947 között dékánként is vezette a kart. 1951-től Bolgár Elek, 1953-tól Fazekas Erzsébet kapott tanszékvezetői kinevezést. 1955 és 1958 között Incze Miklós megbízott tanszékvezető volt.
Sarkady János vezette az Ókortörténeti Tanszéket 1987 és 1995 között. Puskás Ildikó 1995-ben vette át a vezetést és egészen 2007-ig vezette az Ókortörténeti Tanszéket, majd 2007-től Németh Györgyöt bízták meg a tanszék vezetésével. A Középkori Egyetemes Történeti Tanszéket 1985 és 1995 között Sz. Jónás Ilona irányította, 1995 és 1997 között Klaniczay Gábor volt a tanszékvezető, 1997-től Poór János. A tanszéket 1995-ben átnevezték Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszékké. A Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék élén 1984 és 1993 között R. Várkonyi Ágnes állt. Őt 1993-ban Bertényi Iván követte, 2002-ben Izsák Lajos intézetigazgató megbízottként vezette a tanszéket, 2003-tól Solymosi László, 2005-től Horn Ildikó a tanszék vezetője. Az Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszéket 1972-től Pölöskei Ferenc 1995-ig vezette. 1995 és 2009 között Gergely Jenő, 2009-től Erdődy Gábor áll a tanszék élén. A tanszék neve 2000-től Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék lett. Az Új- és Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszéken 1978-tól 1995-ig Diószegi István irányította a munkát. 1995 és 2004 között Balogh András, 2004 és 2007 között Székely Gábor, 2007-től Majoros István a tanszék vezetője. A tanszék neve 2000-től Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék. A Kelet-Európa Története Tanszéket 1980 és 2001 között Palotás Emil irányította, utóda 2002-től Krausz Tamás. A Történelem Segédtudományai Tanszéken 1980-ban Kállay István kapott tanszékvezetői kinevezést és 1997 vezette azt. Őt Kardos József követte 1997 és 1999 között. Kardos utóda, Bertényi Iván 2004-ig állott a tanszék élén. 2004-ben Borsodi Csaba kapott tanszékvezetői kinevezést, és azóta vezeti a tanszéket.
2019. február 6-án a Történeti Intézete szolidaritási nyilatkozatban állt ki az Magyar Tudományos Akadémia dolgozói mellett.[3][4]
| Pozíció | Név |
|---|---|
| Intézetigazgató | Horn Ildikó |
| Oktatási intézetigazgató-helyettes | Körmendi Tamás |
| Tanszék | Tanszékvezető |
|---|---|
| Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszék | Czoch Gábor |
| Digitális Bölcsészet Tanszék | |
| Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék (1990-től) | Bácskai Vera (1990–1995) Gerő András (1995–?) Szívós Erika |
| Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszék (korábbi neve: A Kelet-Európa Története Tanszék) |
Perényi József (1957–1980) Palotás Emil (1980–2001) Krausz Tamás (2002–?) Horn Ildikó |
| Kora Újkori Történeti Tanszék | Fazekas István |
| Középkori Történeti Tanszék | Mályusz Elemér (1934–1945) Deér József (1946–1948) Molnár Erik (1949–1957) Elekes Lajos (1957–1982) Sz. Jónás Ilona (1985–1995) Klaniczay Gábor (1995–1997) Poór János (1997–?) Nagy Balázs |
| Művelődéstörténeti Tanszék (1981-ben alapították; 1990-től a Történeti Intézet tanszéke) | Németh G. Béla (1981–1987) Kósa László (1987–2007) Tőkéczki László (2007–?) Várkonyi Gábor |
| Ókortörténeti Tanszék | Sarkady János (1987–1995) Puskás Ildikó (1995–2007) Németh György (2007–?) Szabó Éva |
| Történelem Segédtudományai Tanszék | Kállay István (1980–1997) Kardos József (1997–1999) Bertényi Iván (1999–2004) Borsodi Csaba (2004–?) |
| Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék (neve 2000-ig: Új- és Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszék) |
Hajnal István (1930–1949) Bolgár Elek (1951–1953) Fazekas Erzsébet (1953–1955) Incze Miklós (1955–1958) Diószegi István (1978–1995) Balogh András (1995–2004) Székely Gábor (2004–2007) Majoros István (2007–?) Szilágyi Ágnes |
| Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék (neve 2000-ig: Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék) |
Szekfű Gyula (1925–1949) Andics Erzsébet (1949–1972) Varga Zsuzsanna Pölöskei Ferenc (1972–1995) Gergely Jenő (1995–2009) Erdődy Gábor (2009–?) |
A következő lista az ismertebb kutatókat tartalmazza. Az ismertség a Google Tudós idézetek alapján lett megállapítva.
Frissítve: 2021. június 30.[6]
| Idézetek száma | Oktató |
|---|---|
| 100–500 | Zeidler Miklós,[7] Németh György,[8] Bartha Eszter,[9] Sonkoly Gábor[10] |
Az intézet könyvtára a Szekfű Gyula Könyvtár. Nevét Szekfű Gyula történészről kapta.[11]