Dunaiszky Lőrinc
Ez a cikk a Dunaiszky Lőrinc témával foglalkozik, amely nagyon fontossá vált a mai társadalomban. Különböző területekről a Dunaiszky Lőrinc érdeklődés és vita tárgyává vált, ellentmondó véleményeket és különböző nézőpontokat generálva. Fontos, hogy alaposan elemezzük a Dunaiszky Lőrinc-hez kapcsolódó szempontokat, a mindennapi életre gyakorolt hatását, időbeli alakulását és relevanciáját a jelenlegi kontextusban. Ezzel a cikkel igyekszünk átfogó és kritikus látásmódot nyújtani a Dunaiszky Lőrinc-ről, azzal a céllal, hogy mélyrehatóan gondolkodjunk erről a témáról.
| Dunaiszky Lőrinc | |
| Született | 1784. július 15. Libetbánya |
| Elhunyt | 1833. február 5. (48 évesen) Pest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | Dunaiszky László |
| Foglalkozása | szobrászművész |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (Jobb oldali falsírboltok, J-188) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaiszky Lőrinc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dunaiszky Lőrinc (Libetbánya, 1784. július 15. – Pest, 1833. február 5.) szobrászművész.
Származása, családja
A hazai klasszicista szobrászat egyik legtöbbet foglalkoztatott mestere asztalos családból származott. Dunaiszky László, Henrik, Gusztáv és János Lőrinc fiai is szobrászok, illetőleg kőfaragók lettek.
Pályafutása
1800-tól Besztercebányán Barger Márton fafaragó műhelyében dolgozott. 1804-től Bécsben a képzőművészeti akadémiára iratkozott, ahol mesterei Heinrich Füger és Johann Martin Fischer voltak. 1809-től Pesten élt, s korának legtöbbet foglalkoztatott magyar szobrásza volt, 1865-ig sikeres kőfaragó- és szobrász céget működtetett, ahol fiai is dolgoztak. Számos egyházi szobrot, síremléket, épületdíszt készített. A pesti megyeháza díszterme számára készített portrésorozatának nagy része elpusztult. Az 1830-ban Pesten megrendezett első nyilvános művészeti kiállításon Luther és Almássy Mihály alabástrom mellszobrát mutatta be. Az 1828-ban Pest város vezetősége által a Ferenciek terére szánt közkútra kiírt pályázaton egykori akadémiai tanárának, Johann Martin Fischernek a bécsi Franziskanerplatzon lévő Mózes-kútja nyomán készített tervvel vett részt. Bár a tízparancsolat kőtábláit tartó géniuszt, ill. Mózest ábrázoló kútterve sikert aratott, anyagi okok miatt nem valósították meg.
Műveiből
Dunaiszky az elsők közé tartozott, aki a bécsi akadémián tanult és az akadémiai szobrász megkülönböztető címet használta, bizonyára fontos szerepe volt a bécsi klasszicizmus szobrászi felfogásának átplántálásában Magyarországra. Gazdag munkássága és számos munkatársa révén ez a felfogás széles körben terjedt el.
Egyházi épületek homlokzat-díszítése, berendezése
- Ávilai Szent Teréz kőszobra a pesti terézvárosi templom homlokzatán, 1811.
- A pesti Deák téri evangélikus templom belső felszerelése, 1811.
- A krisztinavárosi plébániatemplom szenteket ábrázoló nagyméretű aranyozott, festett faszobrai, 1818. (Keresztelő János, Szent Jeromos, Szent Adalbert, Szent Gellért, Szent Borbála, Alexandriai Szent Katalin, Szent Teréz és Szent Krisztina.)
- A mezőberényi evangélikus templom oltára és szószéke, 1819.
- A szobi római katolikus templom főoltára, 1919-1922.
- A jászberényi római katolikus templom szószéke, 1820.
- Budapest-Józsefváros plébániatemplomának attikáján Szent József szobra, 1822.
- A békéscsabai evangélikus templom főoltárának faragott díszei, a szószéke, és márvány keresztelő medencéje, 1822-1823.
- Az iharosberényi római katolikus templom oltárának tabernákuluma, 1826.
- Cegléd, Szent Kereszt-főplébániatemplomának szentélyben a védett főoltárkép, mely Jézus szenvedését ábrázolja. A kis angyalszobrocskák szintén tőle származnak. 1827-1830.
- Az orosházi evangélikus templom orgonája, 1831.
- Jézus Krisztus feszülete a pécsi régibb Szent Leopold-templomban.
- Hat életnagyságú szobor a kecskeméti Kálvária számára.
- Egy Madonna vörös márványból Atádon.
- Nézsai kálvária szobrai.
Polgári épületek
- A Gyürky-ház homlokzatát díszítő maszkok, 1813.
- Az Október 6. utca 10. szám alatti ház homlokzatdíszítése, 1819.
- Török-patika allegorikus faragványai, 1922.
- A pesti Kemnitzer-ház („Két török-ház”) oromzatára helyezett törökök fekvő alakja, 1822.
- Ruszwurm cukrászda faragványai, 1827.
- Az Október 6. utca 20. szám alatt álló ház Flóra fülkeszobra (jelenleg az Arany János utca 15. kertjében áll ).
- Gömöry Károly megrendelésére hat gyógyszerészeti vonatkozású aranyozott puttós reliefet készített a pesti „Szent Lélek” patika bútorzatának díszítésére (1813). Eredeti formájában beépítve a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban van.
- Vadember dombormű az Erényi-ház homlokzatán Budapest VII. Károly körút 15.
Síremlékek
- Síremlék (Magyar Nemzeti Galéria)
- Lagner-síremlék, Baja, 1818
- Muslay Gábor epitáfiuma, Rád, római katolikus templom, 1818
- Tessedik Sámuel síremléke, Szarvas, 1822
- Lányi, bihari alispán síremléke
Egyedi szobrai
- Ecce Homo (fafaragás, Magyar Nemzeti Galéria)
- Mellszobor (Magyar Nemzeti Galéria)
- Báró Alvinczi József generális fából készült portréja (Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok)
- I. Ferenc király mellszobra
- József nádor mellszobra
- Ferdinánd főherceg mellszobra
- Báró Kray tábornok mellszobra
- Luther Márton alabástrom mellszobra, 1830 körül
- Almássy Mihály alabástrom mellszobra, 1830 körül
Források
- Magyar életrajzi lexikon
- Katolikus lexikon
- Templomok
- A Pallas nagy lexikona
Irodalom
- Kenczler H.: Dunaiszky Lőrinc. In: Művészet, 1908.
- Pusztai L.: Dunaiszky Lőrinc (1784–1837). In: Művészettörténeti Értesítő, 1972/1. 15–29.
- Művészet Magyarországon 1830–1870 (szerk.: Szabó J.–Széphelyi F. Gy.), Budapest, 1981.
- Szatmáry G.: Dunaiszky Lőrinc ismeretlen portréja. In: Művészettörténeti Értesítő, 1988/1–2. 77–82.
- Saur Allgemeines Künstlerlexikon, 30. kötet, München–Leipzig, 2001. 522–523.
- https://web.archive.org/web/20081003154207/http://artportal.hu/kislexikon/dunaiszky_lorinc Papp Júlia: Dunaiszky Lőrinc
- Voit Pál: Egy régi pesti patika (Budapest, 1940).
