Drugeth I. Miklós
Mai cikkünkben a Drugeth I. Miklós izgalmas világát fedezzük fel. Legyen szó egy híresség életéről, egy történelmi eseményről, egy társadalmi jelenségről vagy bármilyen más témáról, minden bizonnyal sok mindenről van szó. A következő sorokban a Drugeth I. Miklós legérdekesebb részleteibe fogunk beleásni, elemezve jelentőségét, következményeit és relevanciáját a megfelelő területen. A társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrában betöltött szerepéig számos szempontba fogunk beleásni, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megértsük a Drugeth I. Miklós nagyságát. Reméljük, hogy ez az olvasmány ugyanolyan gazdag, mint szórakoztató, és sikerül új perspektívát adnia a Drugeth I. Miklós-ről. Készüljön fel a felfedezés és a tanulás útjára!
| Drugeth I. Miklós | |
| Magyar Királyság országbírója | |
| Hivatali idő 1354 – 1355 | |
| Uralkodó | Nagy Lajos |
| Előd | Szécsényi Tamás |
| Utód | Szécsi Miklós |
| Született | ? Nápoly? |
| Elhunyt | 1355. május–június[1] nem ismert |
| Párt | politikus a politikai pártok megjelenése előtt |
| Szülei | Drugeth I. János |
| Gyermekei | egy fiú, három lány |
| Foglalkozás | főúr |
| Halál oka | (hirtelen) |
| Vallás | római katolikus |
Drugeth I. Miklós (? – 1355. május–június) frank származású magyarosodott főnemes, Drugeth I. János középső fiaként 1354–1355-ben Magyarország országbírója.
Ifjúsága
Nápolyban született, és 1313 után nagybátyja, Drugeth Fülöp hívására települt át apjával és bátyjával, Drugeth I. Vilmossal Magyarországra.
Tevékenysége
Tekintélyesebb rokonai mellett tanult bele a politikába.
1330-ban Záh Felicián merényleténél a kis királyfiakat védve súlyos fejsebet kapott, de felépült belőle.[2] Ezután Nagy Lajost oktatta a hadi dolgokra. A királyt az 1336-os osztrák hadjáratára is elkísérte. Az 1350-es a nápolyi hadjáraton a király Salerno városparancsnokává nevezte ki. E tisztségben három évet töltött, majd hazajött.[3]
Sokáig kisebb tisztségeket viselt:
- pohárnokmester (1332–1343),
- ungi ispán (1343–1354), majd karrierje csúcsán, élete utolsó évében:
- országbíró (1354–1355) (MNL).
Családja
Öccsével, Drugeth II. Jánossal közösen kapták meg az Ung megyei Geren falut, ezért leszármazottait „gereni Drugetheknek” írták. A családnak ez a váltakozva gereninek, illetve geréninek nevezett ága mindössze három generációt élt meg, és Miklós dédunokáival kihalt (MÉL). Egy fia és három lánya született:
- geréni Drugeth III. János (az ő utódai a geréni ág 2. és 3. generációjának tagjai),
- geréni Drugeth Klára - Zichy Péter felesége lett,
- geréni Drugeth Julianna Teréz - először gróf Althann Mihály, majd gróf Pálffy Miklós neje volt,
- geréni Drugeth Borbála - hajadonként halt el (Nagy Iván).
Jegyzetek
- ↑ Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 800. o. ISBN 963-85773-2-0
- ↑ Beihuber Ádám: Borcseppek a kardélen / Gondolatok Záh Felicián merényletéről (pdf) pp. 2/17 (110). OSZK, Sic Itur Ad Astra 2006. 1-2. sz., 2007. november 12. (Hozzáférés: 2014)
- ↑ Révai nagy lexikona V. kötet (Csata–Duc). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1912. 769. o.
Források
- Nagy Iván: Nagy Iván: Magyarország családai III. Drugeth család (Gereni és homonnai †)
- MÉL: Arcanum: Drugeth Miklós, geréni
- MNL: Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 800. o. ISBN 963-85773-2-0