![]() |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! |
![]() |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A téveszme, tévképzet vagy doxazma (görögül: δόξασμα) fogalmát a gondolkodásban felismerhető, sajátos tartalmi csoport köré szerveződő, irreálisnak ható olyan gondolatképződmény leírására használjuk, amelynek igazságához az egyén makacsul ragaszkodik.
Az orvosi javaslat szerint hatékony határvonalat célszerű húzni a fogalomba beletartozók és bele nem tartozók közé.
Ennek egyik oka, hogy bizonyos esetekben a terápiás interjú vezetője sem lehet abszolút döntőbírója az elmondottak realitásértékének. A kliens által elmondottak például olyan téma köré szerveződhetnek, amihez az interjúvezető nem, vagy nem eléggé ért. Ilyen esetekben az interjúvezető túlzott magabiztossága a doxazma megjelölésére vezetheti az interjúert, holott esély lehet rá, hogy a kliens gondolkodása csak azért tűnik irreálisnak, mert a beszédtémájának, például egy összeesküvés-elméletnek egy fel nem fedezett szakértőjévé vált.
Így a fogalom hatóköre alá azokat soroljuk, akik képtelenek elismerni saját igazukhoz való ragaszkodásuk mellett, hogy akár tévedhetnek is.
A téveszmék, mint a pszichotikus tünetek általában, számos mentális zavar tünetei lehetnek, ugyanakkor önálló zavarként is diagnosztizálhatók. A DSM-5-ben deluzionális zavarként, a BNO rendszerben perzisztens delusionalis rendellenességként F(22) szerepelnek önálló kórképként.
A téveszméket aszerint csoportosítjuk, hogy milyen tematika köré szerveződnek az egyén gondolatai. Főbb fajtái a következők: