Manapság a Domokos Sámuel téma mindenki ajkán. A társadalomra gyakorolt hatásától a globális gazdaságra gyakorolt hatásáig a Domokos Sámuel felkeltette a szakértők és a polgárok figyelmét. A legtechnikásabbaktól a legérzelmesebbekig terjedő végtelen vélemények és elemzések révén kétségtelen, hogy a Domokos Sámuel vita és elmélkedés tárgyává vált a mai társadalom számára. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Domokos Sámuel különböző oldalait, megvizsgálva annak pozitív és negatív aspektusait is, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító áttekintést adjunk erről a témáról.
Domokos Sámuel | |
Született | 1913. március 16. Alsófüged |
Elhunyt | 1995. február (81 évesen) Budapest |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | irodalomtörténész, folklórkutató, műfordító, bibliográfus |
Domokos Sámuel (Alsófüged,[m 1] 1913. március 16. – Budapest, 1995. február) magyar irodalomtörténész, folklórkutató, műfordító, bibliográfus.
Középiskoláit a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, az egyetemet Kolozsvárt végezte. Középiskolai tanár volt Naszódon (1940–44), 1945-től Debrecenben, 1947-től 1983-ig Budapesten az ELTE Román Tanszékén oktatott, amelynek tanszékvezető egyetemi tanára (1972–78), 1978-ban nyugalomba vonult, de még 1983-ig bejárt oktatni.
A XX. századi román irodalommal, a román népköltészettel és a román-magyar irodalmi kapcsolatokkal foglalkozott. Lefordította Bălcescu Válogatott írásait (Budapest. 1950), fordításai jelentek meg a Romániai elbeszélők (Budapest, 1965) és a Modern román drámák (Budapest, 1968) című kötetekben. Szerkesztésében jelentek meg Alexandru Toma Az élet dala (Budapest, 1955), Tudor Arghezi Testamentum (Budapest, 1961), Alexandru Macedonski Titkos ország (Budapest, 1963), Lucian Blaga Mágikus virradat (Budapest, 1965), Ion Pillat Pogány álmok (Budapest, 1966) című kötetei.
Összeállította a kelet-európai betyárballadák gyűjteményét,Betyárok tüzénél (Budapest, 1959). Lejegyezte és kiadta egy Békés megyei román mesemondó, a méhkeréki Vasile Gurzău magyar és román nyelvű meséit (Budapest, 1968). Több román nyelvű tankönyv szerkesztője és munkatársa. Cikkei, tanulmányai a Filológiai Közlöny, Helikon, Nagyvilág, Élet és Irodalom, Ethnographia, Studia Slavica, Acta Litteraria, Foaia Noastră c. magyarországi folyóiratokban s a Revista de Folclor, Viața Românească, Revista de Istorie Literară și Teorie Literară, Steaua, România literară hasábjain jelentek meg.
Alapvető munkája a bukaresti Irodalmi Kiadónál 1966-ban megjelent A román irodalom magyar bibliográfiája Gáldi László elő- és Kemény G. Gábor utószavával ellátott I. (1831-1960) kötete, melyet 1978-ban a Kriterion kiadásában követett a II. (1961-70) kötet. A Kriterion adta ki 1971-ben Octavian Goga, a költő és műfordító c. monográfiáját, mely 1978-ban román fordításban is megjelent.