A mai világban a Dokøen olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Akár a Dokøen-ről, mint közszereplőről, a Dokøen-hez kapcsolódó történelmi eseményről vagy éppen aktuális vitatémáról beszélünk, kétségtelenül fontos elmélyülni a jelentésében és a következményeiben. Ebben a cikkben elmélyülünk a Dokøen világában, és feltárjuk különböző oldalait, hogy megértsük jelentőségét és hatását a kortárs társadalomra.
Dokøen | |
Ország | Dánia |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Dokøen témájú médiaállományokat. |
A Dokøen (jelentése magyarul: dokk-sziget) kis sziget Koppenhága belvárosában, Christianshavn városrészben. A Holmen nevű szigetcsoporthoz tartozik. Feltöltéssel jött létre a 19. század második felében.
Itt épült fel 2001–2004 között az új Koppenhágai Operaház. Az építkezést megelőző ásatások a feltöltés alatti rétegekben – az egykori tengerfenéken – négy hajóroncsot tártak fel, melyek közül az egyik a 18. század végéről - 19. század elejéről származik, a többi viszont jóval régebbi, 15. századi.[1]
A 18. század végén a régi Ankerø sziget Nyholm része lett, ezért egy újat hoztak létre a Langøen (ma Frederiksholm) északi részénél. Ebből alakult ki később, 1850–1880 között feltöltéssel a Dokøen.[1][2] Az újabb időkben itt működött a dán hadiflotta holmeni támaszpontjából kinőtt hajógyár, és 1857-ben egy új szárazdokkot is építettek a flotta régi christianshavni dokkja mellett. A szigetet fokozatosan bővítették déli irányban a Langøen hosszában. Ez volt az utolsó hely, ahol hadihajókat építettek és javítottak. Az utolsó hajót az 1970-es években bocsátották vízre. A dokk és az angol szivattyúház is védett.[2]