Diván
Ebben a cikkben elmélyülünk a Diván lenyűgöző világában, feltárva annak különböző oldalait, jellemzőit és jelentését a mai társadalomban. A történelemre gyakorolt hatásától a kortárs világban való relevanciájáig a Diván felkeltette a tudósok, szakértők és rajongók figyelmét egyaránt. Ezen a vonalon fogunk foglalkozni eredetével, evolúciójával és befolyásával olyan változatos területeken, mint a kultúra, a technológia, a tudomány és a művészetek. A Diván hatókörének teljes megértése érdekében egy részletes elemzésbe fogunk belemerülni, amely megvilágítja annak fontosságát a különböző összefüggésekben és a mindennapi életben betöltött relevanciáját.
A diván jelentése törökül tanács, gyülekezés, elsősorban pedig államtanács. Az államtanácsnak régebben tagjai voltak a vezírek, hadbírók és miniszterek. A Diván elnöke a nagyvezír volt. Divánjuk, vagyis tanácsuk volt még a helytartó pasáknak, a kapudán pasának és a janicsár agáknak is.
Típusai
- afak diváni, szó szerint láb, vagyis álló tanács, főleg háborúk idejében,
- galaba diván, a sokaság tanácskozása, közgyűlés,
- hász diván, amelyen csakis az előkelők, vagyis a miniszterek vettek részt,
- diváni humájun, császári tanácskozás, vagyis a padisah elnöklete alatt folyó titkos tanács,
- diváni hárb, haditanács,
- diváni kálemi, az a hivatalos helyiség, ahol a nagyvezír rendeletei készülnek,
- diván durmak, tanácsot állni, vagyis tanács előtt megjelenni. Főleg alantasabb hivatalnokokra, szolgákra alkalmazták, akik mellükön összetett kézzel hallgatják meg azok parancsait.
A tanácsterem neve diván háne, háború idejében esetleg sátor is lehetett.
A diván szó mai modernebb értelme: törvényszék, ítélőszék. Diván afendiszi, a tanács efendije, az a hivatalnok, aki titkári minőségben akár a miniszterek, akár a kerületi kormányzók (váli) mellett működik.
