Dedek Egyed Ferenc

A mai cikkben a Dedek Egyed Ferenc-ről fogunk beszélni, amely témát az elmúlt években nagy érdeklődés kísérte. A Dedek Egyed Ferenc megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, és bebizonyosodott, hogy jelentős hatással van a társadalom különböző aspektusaira. Ebben a cikkben a Dedek Egyed Ferenc különböző aspektusait fogjuk feltárni, a történetétől és fejlődésétől a mai világra gyakorolt ​​hatásáig. Ezenkívül megvizsgáljuk a Dedek Egyed Ferenc-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és véleményeket, azzal a céllal, hogy teljes és sokrétű képet adjunk erről a témáról. Kétségtelen, hogy a Dedek Egyed Ferenc egy olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és továbbra is vitákat és reflexiókat generál a különböző területeken. Csatlakozzon hozzánk a Dedek Egyed Ferenc felfedezésének és felfedezésének ezen az útján!

Dedek Egyed Ferenc (Budapest, 1895. február 9. – Budapest, Kőbánya, 1967. november 23.)[1] magyar repülőgép építő asztalos.

Életpálya

Dedek Ferenc és Kollner Augusztina fiaként született. Az 1900-as évek elején Hefty Frigyes pilótával több planeurt (siklógépet) épített, amelyekkel 1907-ben a Sashegyről végeztek repülőkísérleteket. Az első világháború alatt a haditengerészeti repülőknél szolgált a Kotori-öbölben lévő vízirepülőgép-támaszponton. A háborút követően az Aero-Expressnél asztalosból könnyűfém szakmunkássá képezte magát. 1927. április 23-án házasságot kötött a nála két évvel fiatalabb Bicskei Rozáliával, Bicskei Zsigmond és Valóczki Mária lányával.[2] A második világháborút követően a Magyar Légiforgalmi Vállalat alkalmazásában dolgozott. 72 éves korában hunyt el, halálát agylágyulás okozta.

Jegyzetek

Források

  • dr. Vajda Pál (1971. február 1.). „A magyar repülés történetének életrajzi lexikona”. Repülés (folyóirat) 24 (2), 17. o.