Ebben a cikkben a Dénes Valéria kérdésével foglalkozunk, amely az elmúlt években egyre fontosabbá vált. A Dénes Valéria olyan téma, amely nagy érdeklődést váltott ki mind a tudományos közösségben, mind általában a társadalomban, különféle területekre gyakorolt hatása miatt. A Dénes Valéria eredetétől jelenlegi fejlődéséig számos vizsgálat és vita tárgya volt, amelyek célja a környezetünkre gyakorolt hatásának megértése. Ebben a cikkben a Dénes Valéria-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük jelentőségét, következményeit és a téma lehetséges jövőbeli perspektíváit.
Dénes Valéria | |
Született | Deutsch Valéria 1877. november 2. Budapest |
Elhunyt | 1915. július 18. (37 évesen) Pécs |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Galimberti Sándor (1911–1915)[1] |
Foglalkozása | festőművész |
Halál oka | tüdőgyulladás |
Sírhelye | Új köztemető |
Festői pályafutása | |
Stílusa | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Dénes Valéria témájú médiaállományokat. | |
Dénes Valéria, 1902-ig Deutsch,[2] asszonynevén Galimberti Sándorné (Budapest, 1877. november 2.[3] – Pécs, 1915. július 18.[4]) magyar festőművész.
Deutsch (Dénes) Sándor és Abeles Zsófia lánya. Vajda Zsigmond mellett kezdte tanulmányait. Járt Szablya-Frischauf Ferenc festő magániskolájába és Nagybányán is tanult. 1906-tól Párizsba ment, ahol Henri Matisse tanítványa lett. 1911-ben itt lett Galimberti Sándor festő második felesége. Egész működését felölelő gyűjteményes kiállítást rendezett férjével együtt a Nemzeti Szalonban (1914-ben). Az első világháború Párizsban érte, ahonnan az internálás elől Hollandiába menekült férjével.[5] A meneküléssel járó küzdelmek folytán szerzett tüdőgyulladásban halt meg mindössze 37 évesen. Férje ekkor felesége halála fölötti fájdalmában öngyilkos lett. Képein a francia posztimpresszionisták hatása érezhető. A kubista térszerkesztés eredményeit is beépítette festészetébe, férjével a kubizmus első magyar képviselője volt. Párizsi lakásukban hagyott művei elkallódtak.
Az utólag Brugge címet kapott képe végül egy 2019-es árverésen magyar festőművésznő által alkotott műként legdrágábban, száztízmillió forintért kelt el.
„Brugge-i helytörténészek is segítettek: Kelen Anna művészettörténész, a Virág Judit Galéria és Aukciósház munkatársa az Indexnek elmondta: a brugge-i helytörténeti múzeumot is megkeresték, hogy segítsenek azonosítani, hol készült pontosan a kép. Kiderült, hogy lehetetlen megmondani, mert ugyan több épület felismerhető rajta, Dénes Valéria sajátos tömörítése és rálátásos technikája miatt a valóságosnál kisebbnek tűnnek a távolságok.”
– Kiss Eszter: 107 évig lappangott az egyik legdrágább magyar festőnő képe. index.hu, 2019. május 12. (Hozzáférés: 2020. január 29.)