Ebben a cikkben elmélyülünk a Délkelet-anatóliai régió lenyűgöző világában, feltárva annak különböző oldalait, jellemzőit és lehetséges következményeit a különböző területeken. Az eredetétől a mai relevanciájáig egy részletes elemzésbe fogunk beleásni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük jelentőségét és a társadalomra gyakorolt hatását. Tanulmányok, interjúk és konkrét példák segítségével igyekszünk megvilágítani a Délkelet-anatóliai régió-et és annak a kortárs világra gyakorolt hatását, teljes és gazdagító látásmódot kínálva az olvasónak erről az izgalmas témáról.
A Délkelet-anatóliai régió (törökül: Güneydoğu Anadolu) Törökország egyik régiója, délre fekszik az ún. Anti-Toros–hegységtől. Dombvidékek és síkságok váltják egymást a területen, mely Szíriáig nyúlik. Búzát és árpát termesztenek itt.
A kelet- és délkelet-anatóliai terület a hivatalosan nem elismert Kurdisztán része, a lakosok jelentős része is kurd származású. A kurdok erőfeszítései ellenére a török kormány nem hajlandó autonómiát adni a kurdoknak, így Kurdisztán létezését sem ismeri el.[1]
A terület fejlesztésére jött létre a Délkelet-Anatólia projekt.
A Délkelet-anatóliai régió a Toros-hegység délkeleti részét foglalja magába, két tájegységre tagolható:
Közép-Eufrátesz
Dicle tájegység