Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Csomagkezelő témát, amely ma nagyon fontos téma. A Csomagkezelő olyan koncepció, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken, ellentmondó véleményeket és eltérő nézőpontokat generálva. Ebben az értelemben kulcsfontosságú a Csomagkezelő-hez kapcsolódó összes szempont részletes elemzése, hogy megértsük valódi hatókörét és hatását. Ebben a cikkben különböző megközelítésekkel, kutatásokkal és nézőpontokkal foglalkozunk, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy átfogó képet kapjon a Csomagkezelő-ről. Továbbá megvizsgáljuk annak időbeli alakulását, valamint hatását különböző összefüggésekben és helyzetekben. Adatok bemutatásával, elemzésével és reflexióival arra törekszünk, hogy teljes és naprakész perspektívát kínáljunk a Csomagkezelő-ről, hogy hozzájáruljunk a vitához, és bővítsük az ezzel a nagyon releváns témával kapcsolatos ismereteket.
Csomagkezelőnek nevezzük a számítástechnikában azokat a szoftvereket, amelyek egységes felületet nyújtanak különféle programok és programkönyvtárak telepítéséhez, frissítéséhez, eltávolításához és konfigurálásához.
A csomagkezelők működése csomagokon alapul, ami az adott szoftver összes fájlját magába foglaló (tömörített) állomány. A csomagok olyan kisegítő adatokat is tárolnak, mint a program neve, leírása, verziója, ellenőrző összege (checksum) és a szoftver működéséhez szükséges függőségek listája. Telepítés után ezek egy helyi adatbázisba kerülnek, ami megkönnyíti a további műveleteket.
A csomagok általában automatikusan kerülnek letöltésre ún. tárolókból (angol: repository), de szükség szerint előre letöltött állományokat is telepíthetünk. Tárolókat tarthatnak fent operációsrendszer-disztribúciók, szoftvercégek és magánszemélyek, de akár egyes programozási nyelvek is (pl. Rust – crates.io,[1] Python – PyPi, Perl – CPAN).