Cserepes István
Ebben a cikkben részletes elemzést végzünk a Cserepes István-ről, feltárva a legfontosabb szempontokat és a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását. A Cserepes István eredetétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig alapvető szerepet játszott különböző kontextusokban, vitákat és vitákat generálva jelentésével és következményeivel kapcsolatban. Ezeken az oldalakon végig fogjuk vizsgálni annak hatását különböző területeken, valamint relevanciáját az emberek mindennapi életében. Kétségtelen, hogy a Cserepes István előtte és utána is volt a történelemben, kitörölhetetlen nyomot hagyva a kultúrában, a politikában, a gazdaságban és sok más területen. Csatlakozzon hozzánk ezen az utazáson, és fedezze fel mindazt, amit a Cserepes István kínál, és hogyan formálta a mai napig a világunkat.
| Cserepes István | |
 | |
| Kék vázás csendélet | |
| Született | 1901. Budapest |
| Meghalt | 1944. Budapest |
| Nemzetisége | magyar |
| Iskolái | Magyar Képzőművészeti Főiskola |
| Mestere(i) | Csók István |
| Aki hatott rá | Mészöly Munkás Béla |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cserepes István témájú médiaállományokat. | |
Cserepes István (Budapest, 1901. – Budapest, 1944) festőművész, szobrász, ötvösművész.
Munkásként kezdett el festeni, majd 1926-1930 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mestere Csók István volt. Fő témája a táj volt, amit impresszionisztikus, finom tájképeken örökített meg.
1929-től vett részt kiállításokon. 1930-31-ben Párizsban tanult állami ösztöndíjjal. Ott készült műveit 1931-ben Párizsban, majd 1932-ben Budapesten, a Nemzeti Szalonban is bemutatta. 1942-ig hét gyűjteményes kiállítása volt az Ernst Múzeumban. Többször részt vett műveivel a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok csoportos kiállításain is.
Néhány művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.
1974-ben emlékkiállítást rendeztek munkásságáról Baján.
