Cselenyák Imre

Ebben a cikkben elmélyülünk a Cselenyák Imre világában, amely téma sok ember figyelmét felkeltette, és amely nagy érdeklődést vált ki a mai társadalomban. Ezen a vonalon megvizsgáljuk a Cselenyák Imre-hez kapcsolódó különböző szempontokat, a történetétől és fejlődésétől a mai hatásig. Ezenkívül elemezzük a Cselenyák Imre lehetséges következményeit és következményeit a különböző területeken, valamint a terület szakértőinek véleményét és szempontjait. Kétségtelen, hogy a Cselenyák Imre egy olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, ezért elengedhetetlen, hogy alaposan megvizsgáljuk, és átgondoljuk fontosságát a mai világban.

Cselenyák Imre
Született1957. január 1. (67 éves)
Nyírkáta
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaelbeszélő,
regényíró,
zenész,
dalszövegíró
KitüntetéseiRauscher György-díj (2011)
A Wikimédia Commons tartalmaz Cselenyák Imre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Cselenyák Imre (Nyírkáta, 1957. január 1. – ) magyar író, zenész, dalszövegíró, [1][2] a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület, a Magyar Írószövetség,[3] a Szépírók Társaságának, valamint a Történelmiregény-írók Társaságának tagja.[4] Több mint harminc mű szerzője.

A gimnáziumi érettségi után munkásként dolgozott, főképp a gyógyszeriparban, de megfordult a katonaság alatt a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesében is. Zenei vonalon tovább képezte magát, az 1980-as években ORI vizsgát tett, tagja volt a Vulkán, Hipnózis, Kontinens együtteseknek mint zeneszerző-szövegíró-énekes.[5][6] Legnagyobb sikereit a Kontinens együttessel érte el. Készültek rádió- és tévéfelvételei, sok legendás helyen fellépett: Metró klub, Budai Ifjúsági Park, Petőfi Csarnok stb. Felkérésre zenés klubokban, könyvtárakban saját dalaiból tart előadást

Fő tevékenysége

1989-ben újságíró stúdiót végzett, azóta ír novellákat, regényeket, kisprózáit a C. E. T., a Polisz, az Új Holnap, a Magyar Napló, a Debreceni Disputa, a Spanyolnátha, az Irodalmi Jelen, a Szépirodalmi figyelő irodalmi folyóiratok közölték, közlik, de olvashatók írásai a 24 ÓRA, a Kelet Magyarország, az Előretolt Helyőrség és más napilapok, illetve régebben a Gyöngy, Anna magazinok hasábjain.

2013 tavaszán megírta A szorgalmas és a rest lány népmesét verses librettó formában, amely abban az évben és a következőben több helyen, így Erdélyben is bemutatásra került. Jean-Pierre Montcassen írói álnéven tucatnál több ókori ill. egyéb történelmi korokban játszódó szórakoztató, romantikus ill. kalandregényt is publikált. Fő műve a kétkötetes Arany Jánosról szóló életrajzi regény. Hasonló műfajú munkája a 2022-ben megjelent és József Attila életrajzának első részét feldolgozó Tiszta szívvel (József Attila életregénye I.) című kötet.

Budapesten és országszerte, valamint országhatáron túl (Felvidék, Erdély, Kárpátalja) irodalmi esteket szervez, író-olvasó találkozók résztvevője. Számos hátrányos helyzetű általános iskolában adja elő a Nemzet Aranya című zenés irodalomóráját.

Dorogon él, felesége Cservenka Rita, újságíró, a Dorogi József Attila Művelődési Ház intézményvezetője, felnőtt fiai Balázs (1989) és Tibor (1990).

Könyvhét - 2017

Publicisztika

  • Hajrá öregfiúk! /Old Boys Klub/ (Petőfi Csarnok Belépő Lap, 1989. május)
  • Világvárosi szolgáltatás (Esti Hírlap, 1990. január 19.)
  • Kiált a csönd /Recenzió Nemere István regényéről/ (24 ÓRA, 1996)
  • Parttalanra vetett hal /Recenzió Fenyves Marcell verseskötetéről/ (Képes Anna, 1998. június)
  • Hamismás /Recenzió Vass Tibor verseskötetéről/ (Polisz, 2001)
  • Cegléd regénye /Recenzió Kapa Mátyás Izzik a parázs c. regényéről/ (Magyar Krónika, 2017. március)

Jelentősebb kisprózái

  • Feleségem álma (1993, Vasvári Hírmondó)
  • Meglá(ss)átok eljő (1995, Időjelek)
  • Pályaudvaron (1996, Kelet-Magyarország)
  • Selyemné (1997, Új Pest Megyei Hírlap)
  • Az Oláh (1997, C. E. T.)
  • Puhungary (1998, C. E. T.)
  • Esőasszony (1998, Képes Anna)
  • Pesti caprisso (1998. C. E. T.)
  • A prágai Taxis Európája (2003, Magyar Napló)
  • Kordakkord (2003, Új Holnap)
  • Plazmás az égben (2004, Magyar Napló)
  • Plazmás az égben (2005, Az év novellái antológia)
  • Párhuzamos ellenirány (2005, Magyar Napló)
  • Egy vasárnap délután (2006, Debreceni disputa)
  • Zebegénytől Miamiig (2006, Spanyolnátha)
  • Nem történt semmi (2007, Debreceni disputa)
  • Stradivari (2007, Spanyolnátha)
  • Szunyogszonáta (2008, Debreceni disputa)
  • Tokaj szőlővesszein (2008, Partium)
  • A prágai taxis Európája (2009, ERI Kiadó)
  • Stradivari (2009, Prózaműhely antológia)
  • Pesti capriccio (2010, Debreceni disputa)
  • Párhuzamos ellenirány (2010, Debreceni disputa)
  • Csatlakozás (2012, Ottlik + Mások, novelláskötet)
  • Csapágyak (2013, Veranda, Folyó-irat)
  • A Duna fodrozó árján... (2014, Sorsok és évszázadok, antológia)
  • Így van ez jól (2014, Katlan Irodalmi és Művészeti folyóirat)
  • Amoveo (2015, Irodalmi Jelen)
  • Magyarország Arany János korában (2017, Irodalmi Jelen)
  • Eszményi szerelem (2019, Előretolt Helyőrség)
  • Iromba tyúk (2022, Irodalmi Jelen)

Kötetei

Regényei Jean-Pierre Montcassen néven

Díjai

  • 2011 Rauscher György-díj
  • 2022 NKA ösztöndíj
  • 2023 Az év könyve (csoportos)
  • 2024 Fitz József díj (csoportos)

Jegyzetek

  1. Spanyolnátha művészeti hálóterem. . (Hozzáférés: 2010. július 15.)
  2. Új forrás 2009. 2.sz
  3. Az Írószövetség tagjai. . (Hozzáférés: 2010. július 1.)
  4. MISZJE tagok. . (Hozzáférés: 2010. július 15.)
  5. Szóda A FIK elektronikus folyóirata
  6. Kontinens on MySpace Music

Források

További információk