Csang-o

Ez a cikk a Csang-o témával foglalkozik, amely témával az utóbbi időben nagy jelentőséget kapott. A Csang-o felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatásának és relevanciájának köszönhetően. A történelem során a Csang-o tanulmányozás és vita tárgya volt, ami különféle értelmezéseket és megközelítéseket generált a témában. Ebben az értelemben fontos a Csang-o több szempontból történő elemzése, hogy megértsük annak hatókörét és hatását a különböző területeken. Ez az oka annak, hogy ezt a cikket azzal a céllal mutatjuk be, hogy átfogó és naprakész képet adjon a Csang-o-ről, releváns információkkal szolgálva az olvasók számára, akik szeretnének mélyebben elmerülni ebben a lenyűgöző témában.

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.
 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Csang-ot ábrázoló festmény
Átírási segédlet
Csang-o
Kínai átírás
Hagyományos kínai嫦娥
Egyszerűsített kínai嫦娥
Mandarin pinjinCháng'é
Wade–GilesCh'ang2-O2

Csang-o holdistennő az ókori kínai mitológiában, a mesteríjász Hou-ji felesége.

Alakja és története

Az i. e. 2. században íródott Huaj-nan-ceban olvashatók szerint Csang-o férje, Hou-ji Hszi-vang-mutól, ajándékba kapott az örökéletet biztosító varázslatos elixírből, amit Csang-o titokban, egyedül bevett, és menten a Holdra repült.[1] Megjegyzendő, hogy ebben a szövegben Heng-o 姮娥 néven említi a szerző. Feltehetően még az időszámítás kezdete körüli időkben kialakulhatott az az elképzelés, hogy Csang-o a Holdon egy háromlábú békává, az úgy nevezett csan-csuvá (蟾蜍) változott, és egy mozsárban az örökélet elixírjét őröli. A későbbi általános elképzelés szerint Csang-oval együtt a Holdon lakik még a fehér színű „jáde-nyúl” (jü-tu 玉兔) is.

Egyes kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy Csang-o alakjának előképe Csang-hszi, a Hold ősi istennője lehetett.[2]

Hatása

Bővebben: Csang-o-program, Csang-o–1 és Csang-o–3

A kínai űrkutatás a Hold feltérképezését célzó programját a holdistennő után Csang-o-programnak nevezte el. E program keretében 2007. október 24-én bocsátották fel a Csang-o–1-et, amely 16 hónapon át keringett a Hold körül és szolgáltatott adatokat róla. Az istennő nevét viselő harmadik űrszonda, a Csang-o–3 pedig 2013. december 2-án már sikeresen le is szállt a Hold felszínére, és ott a holdfelszín vizsgálatára elindította a „jáde-nyúl” (jü-tu) nevet viselő rovert.

Megjegyzések


Jegyzetek

  1. ↑ Az eredeti szöveg:Huainanzi (kínai nyelven). Chinese Text Project. (Hozzáférés: 2014. november 27.)
  2. ↑ Kínai mitológia 1988 396., 397. o.

Irodalom

  • ↑ Kínai mitológia 1988: Kínai mitológia. In Mitológiai enciklopédia II. kötet, 385-456. o. Fordította: Kalmár Éva. Budapest: Gondolat Kiadó, 1988. ISBN 963 282 028 2 II. kötet
  • ↑ Vasziljev 1977: Vasziljev, L. Sz.: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Budapest: Gondolat Kiadó, 1977. ISBN 963 280 475 9

Kapcsolódó szócikkek

További információ

Commons:Category:Chang'e
A Wikimédia Commons tartalmaz Csang-o témájú médiaállományokat.