Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Csaba László (közgazdász) témáját és annak a modern társadalomra gyakorolt hatását. A Csaba László (közgazdász) évtizedek óta vita, kutatás és fejlesztés tárgya, és a mindennapi élet számos aspektusát befolyásolja. Az évek során a Csaba László (közgazdász) fejlődött, és alkalmazkodott az új trendekhez és technológiákhoz, így az emberek széles köre számára érdekes témává vált. Ebben az értelemben kulcsfontosságú megérteni a Csaba László (közgazdász) szerepét jelenlegi társadalmunkban, valamint elemezni társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális szintű következményeit. Ebben a cikkben különböző nézőpontokkal és véleményekkel foglalkozunk a Csaba László (közgazdász)-ről, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról, amely ma oly fontos.
Csaba László | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1954. március 27. (70 éves) Budapest |
Ismeretes mint | közgazdász |
Nemzetiség | magyar |
Házastárs | Ónody Gabriella |
Gyermekek | Csaba Zoltán (1985) Csaba Orsolya (1988) |
Lakhely | Budapest |
Iskolái | |
Felsőoktatási intézmény | Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (ma: Budapesti Corvinus Egyetem) |
Pályafutása | |
Szakterület | közgazdaságtan, nemzetközi kapcsolatok |
Kutatási terület | világgazdaságtan, összehasonlító gazdaságtan, nemzetközi gazdasági kapcsolatok |
Tudományos fokozat | akadémiai doktor (1996) |
Aktivitási típus | egyetemi tanár |
Munkahelyek | |
CEU, Budapesti Corvinus Egyetem | egyetemi tanár |
Jelentős munkái | Az összeomlás forgatókönyvei (1994), A fölemelkedő Európa (2006), Crisis in Economics? (2009) |
Szakmai kitüntetések | |
Bezerédj-díj (2003) A Magyar Érdemrend középkeresztje (2012) | |
Akadémiai tagság | levelező tag (2007), rendes tag (2013) |
Csaba László weboldala |
Csaba László (Budapest, 1954. március 27. –) magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a világgazdaságtan, ezen belül az összehasonlító gazdaságtan, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok. Számos magyar és angol nyelvű monográfia és tudományos publikáció szerzője.
1972-ben érettségizett Budapesten. Felsőfokú tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kereskedelempolitikai és pénzügy szakán végezte, ahol 1976-ban szerzett közgazdászdiplomát. 1978-ban védte meg egyetemi doktori disszertációját. Diplomájának megszerzése után az MTA Világgazdasági Kutatóintézetében kezdett el dolgozni. 1984-ben az intézet főmunkatársa lett. 1988-ban átkerült a Kopint-Datorghoz, amelynek tudományos munkatársaként tevékenykedett 2000-ig. Antall József kormányzása alatt a gazdasági rendszerváltást kidolgozó Híd-csoport tagja volt.
Oktatói tevékenysége 1991-ben kezdődött, amikor a Külkereskedelmi Főiskola címzetes tanára lett. 1997-ben habilitált és kinevezték a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem összehasonlító tanszékének (ma: Budapesti Corvinus Egyetem), 1999-ben a Debreceni Egyetem (1999 júniusától 2012 januárjáig tanított itt), 2000-ben pedig a Közép-európai Egyetem (CEU) egyetemi tanárává. Több külföldi egyetem vendégprofesszora volt: Bocconi Egyetem (Milánó, 1991), Helsinki Egyetem (1993), a Frankfurt an der Oder-i Europa-Universitätnek (1997), illetve a berlini Freie Universitätnek (1998–2000).
1990 és 1994, valamint 1996 és 1998 között az Európai Gazdaság-összehasonlító Társaság alelnöke, 1999 és 2000 között pedig annak elnöke volt. Többek között az Acta Oeconomica, a Közgazdasági Szemle, a Külgazdaság, a Russian and East European Finance and Trade, a Europe–Asia Studies, az Intereconomics című tudományos szakfolyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.
1984-ben védte meg a közgazdaság-tudományok kandidátusi értekezését a Magyar Tudományos Akadémián, majd 1994-ben megjelent Az összeomlás forgatókönyve című könyve, amivel 1996-ban az MTA doktora címet nyerte el. 1985-ben az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottságának lett tagja, 1996-ban társelnökévé, 2003-ban elnökévé választották. Tisztségét 2008-ig töltötte be. Emellett 2000-ben a Nemzetközi Tanulmányok Bizottságába is bekerült, amelynek társelnökévé választották 2006-ban.
2007-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2013-ban rendes tagjává választották.
2012 szeptemberében a Science Europe (Brüsszel-Berlin),[1] 2013 szeptemberében a londoni székhelyű Academia Europea tagjává választották.[2]
Fő kutatási területe a világgazdaságtan, ezen belül az összehasonlító gazdaságtan, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok.
Tudományos munkásságának kezdetén Kelet-Európa gazdaságtanával foglalkozott, majd a magyar és más rendszerváltások összehasonlító gazdaságtanával foglalkozott (pl. a gazdasági liberalizáció, a privatizáció és az átmenet problematikája). Ezt követően a közép-kelet-európai politikai gazdaságtan kérdéseiről publikált, majd a magyar kis- és középvállalkozói szektor, a kisebb gazdaságok és Európa világgazdasági kérdései és összefüggéseit kutatta.
Közel 350 tudományos közleménye összesen tizennyolc országban jelent meg. Publikációiból számos könyv, illetve gyűjteményes kötet formájában adták ki. Munkáit elsősorban magyar és angol nyelven adja közre.
Nős, felesége Ónody Gabriella irodalomkritikus. Házasságukból egy fiú- és egy leánygyermek született: Zoltán (1985) és Orsolya (1988).
Anyai nagynénje Csaba Margit, orvos, író, katolikus hitoktató.
A fenti írásokon kívül több, mint 60 idegen nyelvű-, és 24 magyar könyvbe írt fejezetet.
Több, mint 150 magyar nyelvű folyóirat cikkel gazdagította a magyar nyelvű közgazdaság tudományt.
Közel 100 idegen nyelven megjelent tudományos cikk szerzője, melyeket legtöbbször egyedül jegyez. Az első angol nyelvű írása 1979-ben jelent meg az Acta Oeconomica-ban, Some Problems of the International Socialist Monetary System címmel. Ez az írás 10 független hivatkozást kapott.
Angolon kívül németül, franciául és oroszul is közzétett tudományos írást, illetve franciára és olaszra fordították munkáit.
Legtöbbet hivatkozott külföldi folyóirat cikke a Hungary and the IMF: the Experience of a Cordial Discord (in: Journal of Comparative Economics, San Diego, USA, 1995, 20. évf. 2. sz. 211-234. o.) 24 független hivatkozást kapott.