A mai világban a Crinia fimbriata egyre fontosabbá vált különböző területeken, a politikától a tudományig, beleértve a kultúrát és a társadalmat is. Hatása tagadhatatlan, következményei pedig változatosak és összetettek. Ebben a cikkben elmélyülünk a Crinia fimbriata univerzumában, feltárjuk annak különböző oldalait, és elemezzük hatását a jelenlegi kontextusban. Ennek a sokrétű és sokrétű kérdésnek az eredetétől a lehetséges jövőbeni evolúciókig igyekszünk megvilágítani.
Crinia fimbriata | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Crinia fimbriata Doughty, Anstis & Price, 2009 | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Crinia fimbriata témájú rendszertani információt. |
A Crinia fimbriata a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a Myobatrachidae családba, azon belül a Crinia nembe tartozó faj. Ausztráliában a 2010. évi Nemzeti Tudományos Hét (Science Week) során ezt a fajt a 2009-ben felfedezett új ausztrál fajok közül Ausztrália 10 legfontosabb újonnan felfedezett faja közé sorolták.[1]
Ausztrália endemikus faja. Ausztrália Nyugat-Ausztrália államának Kimberley régiójában honos.
Kis termetű békafaj, testhossza elérheti a 20 mm-t.[2] Háta vörösesbarna vagy világosbarna-szürke, sötétebb foltokkal. Hasi oldala barna, fehér foltokkal és pettyekkel. Pupillája csaknem kerek, a szivárványhártya aranyszínű. Lábán hosszanti vízszintes csíkok húzódnak. Sem a mellső, sem a hátsó lábán nincs úszóhártya, ujjain nincsenek korongok. A háton, a karokon és a lábakon élénk fehér foltok vannak.[2]
A nőstény a petéket köves talajú medencékbe rakja le. Az ebihalak hossza elérheti a 2 cm-t, aranybarna színűek, sötétbarna pöttyökkel tarkítva. Gyakran a víztestek alján maradnak, nincs pontos feljegyzés arról, hogy mennyi idő alatt fejlődnek békává. Tavasztól nyárig, esők után szaporodik.[2]
A vörös lista nem tartja nyilván.