Cornel Penu

A modern világban a Cornel Penu egyre fontosabbá vált. Akár tudományos, akár munkahelyi, társadalmi vagy kulturális téren, a Cornel Penu a vita és az elmélkedés központi témájává vált. Relevanciája túlmutat a földrajzi és kulturális korlátokon, és jelentős hatással van az emberek életére. Ebben a cikkben a Cornel Penu különböző aspektusait vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai hatásig. Részletes elemzéssel igyekszünk megvilágítani a Cornel Penu körüli bonyolultságokat és ellentmondásokat, azzal a céllal, hogy jobban megértsük a kortárs világban betöltött szerepét.

Cornel Penu
Személyes adatok
Születési dátum1946június 16. (78 éves)
Születési helyGalați, Románia
Állampolgárságromán
Magasság191 cm
Posztkapus
A Wikimédia Commons tartalmaz Cornel Penu témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
 Románia színeiben
Kézilabda
Olimpiai játékok
ezüst
Montréal, 1976
bronz
München, 1972
Világbajnokság
arany
1970, Franciaország
arany
1974, NDK
bronz
1967, Svédország

Cornel Penu (Galați, 1946. június 16. – ) olimpiai ezüst- és bronzérmes, kétszeres világbajnok román kézilabdázó, edző.

Pályafutása

Klubcsapatokban

Galați városában született, hároméves volt, amikor szülei Bodzavásárra költöztek. A helyi általános iskolásban kézilabdázott és kipróbálta a labdarúgást is, tanulmányait később sportiskolában, majd a Galați Egyetemen folytatta.[1] 1967-ben szerződtette a Dinamo Bucuresti, amely csapatot egész pályafutása alatt szolgálta, és amellyel bajnoki címet nyert 1978-ban.

A válogatottban

Ugyanebben az évben részt vett az ifjúsági világbajnokságon és a felnőttek világbajnokságán is, ahol bronzérmet szerzett. A négy évvel későbbi világbajnokságon aranyérmet nyert, a románok az NDK csapatát győzték le a döntőben, 13–12-re. Az 1974-es világbajnokságon Románia megvédte világbajnoki címét, ismét az NDK-t legyőzve a torna döntőjében. Őt választották a torna legjobb kapusának.[2] Két olimpián szerepelt, 1972-ben bronzérmet, 1976-ban ezüstérmet nyert a csapattal az ötkarikás játékokon.[3] A világválogatottban három alkalommal lépett pályára.[4]

Edzőként

Visszavonulása után dolgozott a román válogatott, a Dinamo Bucuresti, a Constanța és a ASA Buzău mellett is, majd Marokkóban és Franciaországban vállalt munkát. Miután visszavonult az edzősködéstől is, Sedan városában telepedett le és hobbijának, a festészetnek élt.[5][6]

Sikerei, díjai

Jegyzetek

  1. Fostul mare handbalist Cornel Penu a fost la Galaţi, la 45 de ani de la absolvirea Facultăţii (román nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 19.)
  2. "80 de ani de handbal in Romania" 1921 – 2001 (román nyelven). . (Hozzáférés: 2014. május 19.)
  3. Ionuț Tătaru: De la Gruia la Stângă - Istoria handbalului românesc la Jocurile Olimpice. Antena 3, 2012. június 8.
  4. Cornel Penu, Román Olimpiai Szövetség
  5. Cornel Penu, portar si pictor (román nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 19.)
  6. Eroi au fost eroi sunt inca (román nyelven). . (Hozzáférés: 2013. február 15.)

Források

Bibliográfia

  • Hristache Naum, Ultimul apărător, 1983, Ed. Sport-Turism, Bukarest, 207 p.