Copperfield Dávid (regény)

Copperfield Dávid
SzerzőCharles Dickens
Eredeti címThe Personal History, Adventures, Experience and Observation of David Copperfield the Younger of Blunderstone Rookery (Which He Never Meant to Publish on Any Account)
Ország Egyesült Királyság
Nyelvangol
Műfajifjúsági regény
ElőzőDombey and Son
KövetkezőA Child's History of England
Kiadás
KiadóBradbury & Evans
Kiadás dátuma1849-1850; 1850
Magyar kiadóRévai Testvérek
Magyar kiadás dátuma1905
FordítóMikes Lajos
IllusztrátorHablot Knight Browne
Média típusakönyv
Oldalak száma328 (1995)
ISBN9633461286 (1995)
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben
A Wikimédia Commons tartalmaz Copperfield Dávid témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Copperfield Dávid Charles Dickens angol író nyolcadik regénye, mely 1849-50-ben előbb folytatásokban, majd 1850-ben kötetben is megjelent. Jelentősen önéletrajzi ihletésű mű, az író egyes szám első személyben meséli el a történetet. Az 1867-es kiadás előszavában ezt írta: "mint igen sok szerető szülőnek, van nekem is szívem legmélyében egy kedvenc gyermekem, és ez David Copperfield."

Történet

Alább a cselekmény részletei következnek!

A regény története Copperfield Dávid életét követi nyomon gyermekkorától felnőtté válásáig. Dávid 1820-ban született az angliai Blunderstone-ban, mely a norfolki Great Yarmouth közelében található. Édesapját nem ismerte, mivel ő fia születése előtt hat hónappal elhunyt. Gondtalan gyermekkorának keserű véget vet, mikor édesanyja férjhez megy Edward Murdstone-hoz. A hétéves Dávid az első perctől gyűlöli mostohaapját és a vele együtt a házukba költöző testvérét, Jane Murdstone-t, és erre minden oka meg is van: Edward Murdstone rendszeresen veri őt, amiért nem tanul elég jól. Egy verés alkalmával aztán Dávid megharapja őt. Mostohaapja bosszúból egy bentlakásos iskolába, a Salem-házba küldi őt a kegyetlen Mr. Creakle iskolaigazgató felügyelete alá. Dávid az iskolában összebarátkozik James Steerforth-tal és Tommy Traddlesszel.

A szünidőre hazatérve látja, hogy édesanyja időközben egy fiút szült Murdstone-nak. Nem sokkal az után, hogy visszamegy a Salem-házba, anyja és a csecsemő meghalnak. Dávid hazajön a szomorú hírre, de nem sokáig maradhat otthon, mert mostohaapja Londonba küldi dolgozni egy gyárba, melynek egyébként társtulajdonosa. Dávid londoni gyámja, Wilkins Micawber azonban hamarosan az adósok börtönébe (a King's Bench börtönbe) kerül jó néhány hónapra. (Kiszabadulása után Plymouthba költözik.) Dávid így felügyelet nélkül marad, és elhatározza, hogy megszökik.

Londonból gyalog jut el Doverbe, ahol rátalál egyetlen élő rokonára, az özvegy (ám férjétől annak halála előtt tíz évvel elvált) és meglehetősen excentrikus nagynénjére, Betsey Trotwoodra. Edward Murdstone is megtudja mindezt, és megpróbálja visszaszerezni Dávid felügyeleti jogát, ám a karakán nagynéni ezt nem hagyja annyiban, és Dávid végül vele maradhat. A nevét is megváltoztatja Trotwood Copperfield-re, és általában Trotnak szólítja.

Dávid és Dóra házassága
Hablot Knight Browne rézkarca (1850)

Ahogy Dávid felnő, számos szereplő tűnik fel az életében, majd tűnik el, illetve tér vissza. Clara Peggotty, Dávid édesanyjának egykori házvezetőnője is ezek közé tartozik. Peggotty elárvult unokahúga, Emily és Dávid között szoros barátság szövődik, azonban Steerforth, Dávid romantikus, de meglehetősen önző iskolatársa elcsábítja és megszégyeníti a lányt. Ez az esemény a regény legsúlyosabb tragédiáját készíti elő. Dávid bizalmasa ezek után háziurának leánya, Agnes Wickfield lesz. A regény két legismertebb figurája az eladósodott Micawber úr, Dávid londoni szállásadója és mentora, valamint annak agyafúrt és csaló titkára, Uriah Heep. Uriah bűneit később Micawber úr leleplezi. Micawber úr alapvetően rokonszenves figura, még ha pénzügyi szempontból óriási ostobaságokat követ is el.

A regény végére a főszereplők cselekedeteiknek megfelelően részesülnek jutalomban vagy büntetésben; kevés szál marad elvarratlan. Dan Peggotty és Emily a megözvegyült Mrs. Gummidge-dzsel és a teljes Micawber családdal együtt Ausztráliában kezdenek új életet, ahol immár biztonság és boldogság az osztályrészük. Dávid feleségül veszi a szép, de kissé naiv Dora Spenlow-t, aki azonban elvetélése után nem sokkal meghal. Dávid végül rájön, hogy az ő igazi társa nem más, mint Agnes Wickfield, aki mindig is szerette őt, s összeházasodnak. Három gyermekük születik, közülük az egyiket Betsey Trotwoodnak nevezik el a nagynéni után.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Elemzés

A Copperfield Dávid Dickens első olyan regénye, melyben egyes szám első személyben meséli el a történetet. Az író maga is elismerte, hogy mind közül leginkább ezt a művét kedveli, és hogy Dávid Copperfield, "képzeletének gyermeke" igen közel áll a szívéhez, már csak azért is, mert a regény cselekménye sokban hasonlít írójának életéhez. Nem a szó szoros értelmében vett önéletrajz, de Copperfield Dávid és Dickens karrierje nagyfokú hasonlóságot mutat - a főhős nevének kezdőbetűi az író nevének kezdőbetűi felcserélve.

Az elemzők a művet általában fejlődésregénynek tartják, hasonlóan Dickens 1861-ben íródott Szép remények című regényéhez. Ugyanebbe a műfaji csoportba tartozik Charlotte Brontëtől a Jane Eyre, Thomas Hardytól a Lidércfény, Samuel Butlertől a Minden testnek útja, H. G. Wellstől a Tono-Bungay, D. H. Lawrencetől a Szülők és szeretők, és James Joyce-tól az Ifjúkori önarckép is.

Számos más írónak is kedves emlékei fűződnek ehhez a regényhez. Tolsztoj Dickenst a legnagyobb angol írónak nevezte, a Copperfield Dávidot pedig legjobb művének. Henry James gyermekkorában egy kis asztal alá rejtőzve hallgatta édesanyja felolvasását. Dosztojevszkij szibériai fogsága idején olvasta. Franz Kafka saját első regényét (Amerika) a David Copperfield "merő utánzatának" nevezte. James Joyce az Ulysses című művében ezt a regényt parodizálta. D. K. Chesterton Tolsztojhoz hasonlóan Dickens legnagyszerűbb művének nevezte.

Szereplők

Magyarul

Feldolgozások

Jegyzetek

Fordítás

Források

Kapcsolódó szócikkek