Ebben a cikkben a Cinegelégykapó-félék lenyűgöző történetét és a mai világra gyakorolt hatását tárjuk fel. A kezdetektől napjainkig a Cinegelégykapó-félék döntő szerepet játszott a társadalom különböző területein, kitörölhetetlen nyomot hagyva a kultúrában, a technológiában, a politikában és még sok másban. A következő oldalakon részletesen megvizsgáljuk, hogyan fejlődött a Cinegelégykapó-félék az idők során, milyen hatással van a különböző területekre, és hogyan alakítja továbbra is jelenünket és jövőnket._ Készüljön fel arra, hogy elmerüljön egy időutazásban, és fedezze fel a tartós hatást Cinegelégykapó-félék.
Cinegelégykapó-félék | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() Tüzesbegyű cinegelégykapó
(Petroica phoenicea) | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||
![]() | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Cinegelégykapó-félék témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Cinegelégykapó-félék témájú médiaállományokat és Cinegelégykapó-félék témájú kategóriát. |
A cinegelégykapó-félék (Petroicidae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család.[1][2]
A családot Gregory Mathews ausztrál ornitológus írta le 1920-ban, az alábbi alcsaládok és nemek tartoznak ide:
Nem minden szervezet által használt nemek:
Új-Guineán, Ausztráliában, Új-Zélandon és számos csendes-óceáni szigeten honosak. Természetes élőhelyeik, a trópusi esőerdők, mangrovemocsarak és a félszáraz cserjések.
Testhosszuk 10,5-22 centiméter közötti.
Elsősorban rovarevők, bár néhány faj magvakat is fogyaszt.