Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Cianát milyen hatással volt a mai társadalom különböző aspektusaira. Megjelenése óta a Cianát vitákat, vitákat és jelentős változásokat generált különböző területeken. Részletes elemzéssel megvizsgáljuk, hogy a Cianát hogyan befolyásolta a politikát, a gazdaságot, a kultúrát, a technológiát és mindennapi életünk más fontos aspektusait. Ezenkívül elmélyülünk a Cianát múltjában, jelenében és jövőjében, hogy jobban megértsük fejlődését és jelentését a jelenlegi kontextusban. Ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és mélyreható látásmódot kínáljon a Cianát-ről, azzal a céllal, hogy az olvasó szélesebb és gazdagabb megértését nyújtsa ennek a jelenségnek.
A cianát anion olyan ion, amely egy oxigén-, egy szén- és egy nitrogénatomból áll, melyek ebben a sorrendben kapcsolódnak egymáshoz (−). A cianátion egy egységnyi negatív töltéssel rendelkezik, melyet nagyrészt a nitrogénatom hordoz. A szerves vegyületekben a cianátcsoport egy funkciós csoport.
A cianát anion szerkezete két kanonikus szerkezet súlyozott átlagának fogható fel:
A két határszerkezetből következő rezonanciahibrid az alábbi módon írható fel:
A cianátion izoelektronos a szén-dioxiddal, így alakja ahhoz hasonlóan lineáris.
A fulminátion – − – kémiai képlete azonos, de szerkezete eltérő: a cianát szerkezeti izomerje.
A cianátion a nukleofil szubsztitúciós reakciókban ambidens nukleofilként viselkedik, mivel (kivételesen) R–OCN alkil-cianátot és (általában) R–NCO alkil-izocianátot képezhet. Aril-cianátok (C6H5OCN) fenol és cián-klorid reakciója során állíthatók elő bázis jelenlétében.
A cianátion a cianidokhoz képest viszonylag nem mérgező. Ezt a tényt használják ki a cianid mentesítése során, amikor oxidálószerekkel – például permanganáttal és hidrogén-peroxiddal – a mérgező cianidot kevésbé ártalmas cianáttá alakítják.
A cianátok a ciánsav sói vagy észterei, ilyen például a kálium-cianát (KOCN) vagy a metil-cianát.