Az elmúlt évtizedekben a Charter egyre nagyobb érdeklődést váltott ki a különböző területek kutatói, akadémikusai és szakemberei körében. A Charter hatása a modern társadalomra tagadhatatlan, hatásai a gazdasági szférától a kulturális szféráig terjednek, beleértve az egészségügy és a technológia területét is. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Charter különböző oldalait, és elemezzük mindennapi életünk különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Az identitásformáló szerepétől az üzleti stratégiák kidolgozásában való részvételig a Charter olyan releváns témává vált, amely több szempontból is megérdemli a vizsgálatot. A Charter elemzésén keresztül igyekszünk rávilágítani a következményeire és feltárni összetettségét, hogy jobban megértsük a jelenkori világban betöltött szerepét.
A charter elsősorban a légi forgalomban elterjedt szállítási forma, ami bérelt járatot jelent.
Ezen kívül ismert az elsődleges jelentése is, ami szerződést, alapszabályt, okiratot jelent.
A charterjáratok közvetlenül a célállomásra tudják juttatni az utasokat, a menetrend szerinti járatoknál alacsonyabb áron, ezért kedvelt utazási forma. A chartergépeken általában nincsenek osztályok, és rendszerint nemdohányzó járatokat indítanak. A charterjáratokra vonatkozó szabályok megegyeznek a légi közlekedésben általánosan alkalmazottakkal.
A charterjáratot kétféle módon lehet üzemeltetni:
Az utazási irodák a légitársaságoktól bérelik a gépeket. A charterhelyeket szállásaikhoz foglalják, ezért általában ezeket a jegyeket csomagárban, az utazási ajánlatuk részeként árusítják.[1] Lásd pl. Novák Attila: Theodor Herzl c. könyvében (Vince Kiadó Kft., Budapest, 2002.)
Magyarországon 1990-ben Tésy János indította el az első turizmust érintő járatokat Kréta, Rodosz, Korfu desztinációkkal.