Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Carszkoje Szelo-et és relevanciáját a jelenlegi környezetben. A Carszkoje Szelo megjelenése óta sok ember figyelmét felkeltette a különböző szférákban kifejtett hatása miatt. Az évek során a Carszkoje Szelo fejlődött és alkalmazkodott a társadalom változó igényeihez, állandó érdeklődés témává vált. Ezzel a kutatással igyekszünk bővíteni a Carszkoje Szelo megértését és hatását különböző területeken, valamint elemezni a jelenben és a jövőben betöltött szerepét. Több nézőpont és megbízható forrás feltárásával azt remélik, hogy átfogó és gazdagító képet ad a Carszkoje Szelo-ről és annak mai fontosságáról.
Carszkoje Szelo | |
Világörökség | |
![]() | |
A Katalin-palota | |
Adatok | |
Ország | Oroszország |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | I, II, IV, VI |
Felvétel éve | 1990 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Carszkoje Szelo témájú médiaállományokat. |
Carszkoje Szelo (oroszul: Ца́рское Село́, IPA: ˈtsarskəɪ sʲɪˈlo, hallgat) az oroszországi Szentpétervár szövetségi jelentőségű városhoz tartozó Puskin település része, nevének jelentése „cári falu”.[1] A Romanov-ház egykori rezidenciája volt itt, ma Szentpétervár egyéb részeivel együtt az UNESCO Világörökség részét képezi.
A terület a nagy északi háború idejében Alekszandr Danyilovics Mensikov tulajdonát képezte, a neve pedig feltehetően Szarszkaja Miza volt, ami a finn Saarismoisio („magaslati udvarház”) szóból származhat. 1710-ben Nagy Péter feleségének, Katalin cárnőnek ajándékozta. Megkezdődött a palota építése, közben falu települt köré, amit Szarszkoje Szelo néven neveztek, amikor pedig elkészült a palota, megkapta a Carszkoje Szelo, azaz „cári falu” nevet. A cári család nyári rezidenciájaként szolgált.[2]