Carlo Gesualdo

Ebben a cikkben mindent megvizsgálunk, ami a Carlo Gesualdo-hez kapcsolódik, annak eredetétől és fejlődésétől a mai hatásig. A Carlo Gesualdo olyan téma, amely különböző területeken nagy érdeklődést váltott ki, vitákat és vitákat váltva ki a szakértők és a nagyközönség körében. Az évek során a Carlo Gesualdo egyre fontosabbá vált, nemcsak a társadalomra, hanem a kultúrára és a gazdaságra is hatással van. Ezen a részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Carlo Gesualdo legfontosabb aspektusait, átfogó és naprakész képet adva az olvasónak erről a jelenségről.

Carlo Gesualdo
Carlo Gesualdo
Carlo Gesualdo
Életrajzi adatok
Született1566. március 8.
Venosa
Állampolgárságaitáliai
Elhunyt1613. szeptember 8. (47 évesen)
Gesualdo
SírhelyGesù Nuovo
Családja
ÉdesapjaFabrizio II Gesualdo
ÉdesanyjaGeronima Borromeo
Házastárs
  • Maria d'Avalos
  • Leonora d'Este
GyermekeiAlfonsino Gesualdo
Pályafutás
Hangszerlant
Carlo Gesualdo aláírása
Carlo Gesualdo aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Carlo Gesualdo témájú médiaállományokat.

Carlo Gesualdo (Nápoly, 1566. március 8.[1] – Nápoly, 1613. szeptember 8.) itáliai zeneszerző.

Élete

Venosa hercege volt. 1590-ben feleségét – aki az unokatestvére volt –, Maria d’Avalost és annak szeretőjét, Caraffát tetten érte és megölte. 1594-ben újranősült, második felesége Eleonora d’Este, a ferrarai herceg lánya volt, így házasságukkal egyesültek a nápolyi és ferrarai birtokok. A kissé „laza” házasságból egy fiú született, aki 1600-ban meghalt. A zeneszerzésre Pomponio Nenna, a nápolyi iskola jeles képviselője tanította. Kezdetben álnéven komponált, csak második házassága után vállalta saját nevét. 1597-től ismét Nápolyban élt. Időnként borús gondolatok uralkodtak el rajta, életunttá vált. Felmerült válásának híre, a közvélemény úgy tartotta, hogy megbomlott az elméje. Fia halála után készíttetett a gesualdói kapucinusok templomában egy oltárt, amely őt, feleségét, imádott nagybátyját és fia lelkét ábrázolja.

Harmóniai merészsége révén a legkiemelkedőbb kromatikus szerző. A 16. század végén több kísérlet indult az antik zene és kromatika újjáélesztésére, ennek köszönhető Vicentino archicembalója. Saját kísérletező hajlamainak engedve a kromatikának és a disszonanciának évszázadokig merésznek számító és példátlan használatáig jutott el. Gesualdo témaválasztásaiban is a hanyatló manierista stílust képviselte. Kedvelt költője, barátja Torquato Tasso volt, akinek számos szövegét megzenésítette.

Elsősorban hat kötet ötszólamú madrigálja fémjelzi nevét, ezeken kívül vallásos énekeket, responzóriumokat komponált. 1960-ban Igor Sztravinszkij Monumentum pro Gesualdo di Venosa (ad CD annum) című művében Gesualdo három madrigálját hangszerelte meg.

Életét Passuth László Madrigál című regényében dolgozta fel.

Jegyzetek

  1. ↑ Don Carlo Gesualdo, Prince of Venosa, Count of Conz. Music on the Web. musicweb-international.com. (Hozzáférés: 2016. március 7.)

Források

További információk