Carillon

A következő cikkben a Carillon-et különböző nézőpontokból tárgyaljuk, elmélyülve annak eredetében, fejlődésében és mai relevanciájában. _A Var1 a történelem során érdeklődés és vita tárgya volt, és hatása a kultúrától a technológiáig különböző területekre terjed ki. Ebben a szövegben a Carillon különböző aspektusait vizsgáljuk, elemezve a modern társadalomban betöltött jelentőségét és a mai világra gyakorolt ​​hatását. Továbbá megvizsgálják a jelenkori kontextusban relevanciáját, valamint az emberi fejlődésben és a globális jólétben betöltött szerepét.

Carillon
IX. Frigyes dán király harangsora Løgumklosterban
IX. Frigyes dán király harangsora Løgumklosterban

Sachs–Hornbostel-féle osztályozás111.242.222
Hangminta
Hangszerjátékoscarillonist
A Wikimédia Commons tartalmaz Carillon témájú médiaállományokat.

A carillon (kiejtése kb. „kárijon”, magyarul gyakran harangjáték) skála szerint hangolt, dallamjátszó harangok sora, amelyet a zenész, a carilloneur egy klaviatúra segítségével szólaltat meg, azonban a korszerű harangjátékok – a MIDI-billentyűzettel történő vezérlés lehetősége mellett – a zenét saját memóriájukban tárolják, és előre programozott időzítésnek megfelelően lejátsszák, azonban a

A müncheni Olimpia park carillonja

modern számítástechnika előtt is volt megoldás az automatizált működésre: például a kecskeméti városháza harangjátéka (NSZK importból), ami 1983 decemberében szólalt meg először, itt ugyan lehetséges volt a billentyűzeten való játékmód (vélhetően már MIDI-interfészen), de automatikusan is képes volt dallamokat lejátszani, ez a megoldás azonban még lyukkártyarendszerű volt.[1] A modern carillon kromatikus hangkészlete legalább két oktávot fog át. A carillonok zöme szabadtéren (köztereken, parkokban, épületek falán stb.) vagy toronyban (templom-, vagy óratornyokban stb.) elhelyezve üzemel, többségük az idők során az adott „városkép” részévé vált.

Jegyzetek

Források

  • szerk.: Stanley Sadie: The New Grove Dictionary of Music and Musicians. London: Macmillan (2000)