Bukszus (faanyag)

A mai világban a Bukszus (faanyag) rendkívül releváns téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A mindennapi élet különböző aspektusaira jelentős hatással bíró Bukszus (faanyag) vita és vita tárgya a társadalom minden területén. Az egészségre és a jólétre gyakorolt ​​hatásától a gazdaságra és a politikára gyakorolt ​​hatásáig a Bukszus (faanyag) sokak érdeklődésére és aggodalomra ad okot. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Bukszus (faanyag) jelenségét, elemezve a következményeit és következményeit különböző összefüggésekben. Globális perspektívával igyekszünk megvilágítani ezt a témát, és szélesebb és teljesebb képet nyújtani annak hatóköréről és fontosságáról a mai világban.

Bukszus
Buxus sempervirens
Buxus sempervirens
Fizikai tulajdonságok
Rönkhossz0,9…5 m
Rönkátmérő0,05…0,4 m
Sűrűség0,97 g/cm³
Zsugorodás
Sugáriránybann. a. %
Húriránybann. a. %
Keménység
Rostra merőleges58 MPa
Rosttal párhuzamos112 MPa
Merevségn. a. MPa
Szilárdság
Nyomó75 MPa
Hajlító115 MPa
Nyírón. a. MPa

A bukszus, bukszusfa vagy puszpáng kemény lombos faanyag, az európai fafajokból nyert anyagok között a legnagyobb sűrűségű, a legkeményebb. Nagyon finom, homogén szerkezete miatt ősidők óta nagy becsben tartják. Hagyományosan az örökzöld puszpáng (Buxus sempervirens) fája, de több rokon faj hasonló anyagát is így nevezik.

Az élő fa

Bővebben: Örökzöld puszpáng

Kicsi, nagyon lassú növekedésű örökzöld fa vagy bokor, legtöbbször egyedül áll, vagy kisebb zárt állományokat képez. Előfordul Dél-Európában, Kis-Ázsiától Indiáig, Észak-Afrikában. Alacsony termetű alfajait sokfelé díszcserjeként ültetik. Európában a 19–20. század fordulója környékén az ipar nagyon nagy mennyiségben dolgozta fel, emiatt faanyagként hasznosítható állománya nagyon lecsökkent, mára az egyik legdrágább, legkeresettebb fa lett.

A faanyag

A bukszus fája nagyon kis méretű, egyenletes eloszlású szöveti elemekből áll, emiatt különböző metszésfelületei kinézetben, megmunkálhatóságban alig különböznek egymástól. A szíjács és a geszt csak élőnedves állapotban különül el, a száraz anyag egyenletesen sárgásfehér, viaszsárga színű. A növekedési zónák keskenyek, a kései pászta kicsit sötétebb csíkként jelenik meg. Az edények, a bélsugarak szabad szemmel nem láthatók.

Felhasználása

Szárítás
Nagyon lassan szárad, eközben erősen zsugorodik (térfogati zsugorodása 27–28%), nagyon könnyen reped, vetemedik. Természetes szárítását is lassítani kell, például fűrészporban való máglyázással. A száraz fa használat közbeni stabilitása jó.
Megmunkálás
Keménysége, gyakran szabálytalan rostszerkezete miatt nagy erőt, figyelmet igényel, de jól, tisztán megmunkálható. Gépi megmunkálásnál a tompa vágóélek az anyag égését okozhatják.
Rögzítés
Csak előfúrással szögezhető, csavarozható, jól ragasztható.
Felületkezelés
Vizes alapú pácokkal nehezen kezelhető. Polírozással, viaszolással nagyon szép felületet ad, lakkozni fölösleges. Régebben vegyi kezeléssel ébenfa-utánzatot készítettek belőle.
Tartósság
Nem gombaálló, nem időjárásálló, nedvesség hatására elszíneződhet.

Kis méretei behatárolják felhasználási körét. Régen fontos műszaki – nyomdaipari, szövőipari – alkalmazásai voltak, ma már elsősorban művészi, iparművészeti célokra használják. Faragott, esztergált dísztárgyak, rózsafüzér, intarziák, fúvós hangszerek, hangszeralkatrészek készülnek belőle. A fametszet elsőrendű anyaga, különösen a harántdúc-vésés esetében.

Források