Buda (keresztnév)
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Buda (keresztnév) hatását a kortárs társadalomra. Megjelenése óta a Buda (keresztnév) végtelen vitákat és elmélkedéseket generált különböző területeken, a politikától a populáris kultúráig. Ebben az értelemben arra törekszünk, hogy megértsük, hogyan alakította a Buda (keresztnév) gondolkodásmódunkat, cselekvésünket és kapcsolatunkat a körülöttünk lévő világgal. Ezeken az oldalakon a Buda (keresztnév)-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük, feltárva a relevanciáját a jelenlegi területen és a jövőre vetítve. Ennek a cikknek a célja, hogy átfogó képet adjon a témáról, biztosítva az olvasó számára a szükséges eszközöket a Buda (keresztnév) környezetünkre gyakorolt hatásának megértéséhez és átgondolásához.
A Buda[1] régi magyar személynév, Attila fejedelem öccsének neve a monda szerint. Arany János eposza szól személyéről (Buda halála, 1863). Keresztnévként a 19. században újították fel. Ujgur nyelven megvilágosultat jelent. Egyes vélekedések szerint a szláv Budimir személynévből származik a magyar Bodomérrel együtt. A Budimir elemeinek a jelentése: lenni és béke.[2]
A közhiedelemmel ellentétben a Buda személynév és Buda település (ma Budapest része) nincs összefüggés. Buda neve valószínűleg a szláv voda (víz) szóból származik, amely az ókori Aquincumig megy vissza.[3] A középkori krónikák felületesen a Buda (Bleda) személynévvel kapcsolták össze a város nevét.[4]
Gyakorisága
Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között.[2][5][6]
Névnapok
Híres Budák
- Buda, Attila fejedelem öccse
- Gulyás Buda operatőr
Az irodalomban
- Buda halála, Arany János balladája
- Buda, Ottlik Géza regénye
Jegyzetek
- ↑ A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- ↑ a b c d e Ladó-Bíró, 42. old.
- ↑ Györffy György. Pest-Buda kialakulása: Budapest története a honfoglalástól az Árpád-kor végi székvárossá alakulásig,. Budapest: Akadémiai Könyvkiadó, 242. o. (1997)
- ↑ Széchenyi István emlékezete 3. (Névpont)
- ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
- ↑ Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
Források
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
További információk
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)