Brit Királyi Földrajzi Társaság
A mai világban a Brit Királyi Földrajzi Társaság olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok embert érdekel. A társadalomra gyakorolt hatásától az iparágra gyakorolt hatásig a Brit Királyi Földrajzi Társaság olyan téma, amely továbbra is vitákat és elmélkedéseket generál. Ahogy a tanulmányok és a kutatások továbbra is felfedik a Brit Királyi Földrajzi Társaság új oldalait, egyre nyilvánvalóbbá válik mindennapi életünkben betöltött jelentősége. Ebben a cikkben a Brit Királyi Földrajzi Társaság-hez kapcsolódó különböző szempontokat és annak különböző területekre gyakorolt hatását vizsgáljuk meg annak érdekében, hogy jobban megértsük hatókörét és mai jelentését.
| Brit Királyi Földrajzi Társaság | |
 | |
| Alapítva | 1830 |
| Székhely | Lowther Lodge ( é. sz. 51° 30′ 05″, ny. h. 0° 10′ 31″51.501300°N 0.175400°W, Egyesült Királyság, SW7 2AR) |
| Tagság | 16 500 |
| Elhelyezkedése | |
 Brit Királyi Földrajzi Társaság
Pozíció az Egyesült Királyság térképén
| |
| é. sz. 51° 30′ 05″, ny. h. 0° 10′ 30″51.501500°N 0.175100°WKoordináták: é. sz. 51° 30′ 05″, ny. h. 0° 10′ 30″51.501500°N 0.175100°W | |
| A Brit Királyi Földrajzi Társaság weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Brit Királyi Földrajzi Társaság témájú médiaállományokat. | |
A Brit Királyi Földrajzi Társaság (Royal Geographical Society) Nagy-Britanniában 1830-ban alakult meg Londoni Földrajzi Társaság néven. Székhelye ma is Londonban van, a Lowther Lodge épületben.
Története
A társaság 1830-ban alakult meg a modern földrajztudomány megteremtése és fejlesztése céljából. A 19. század első felétől a geográfusok sorra alakították a szakmai eszmecserére alkalmas tudományos társaságokat, és Európa nagyvárosaiban is egymás után jöttek létre földrajzi társaságok. A Londoni Földrajzi Társaság 1830-as megalakulása követte a Párizsban 1821-ben, Berlinben 1828-ban szerveződött társaságok megalakulását. 1854-ben Szentpéterváron, 1851-ben New Yorkban, Magyarországon 1872-ben a Magyar Földrajzi Társulat 250 taggal, Hunfalvy János elnökletével alakult meg.
A földrajzi társaságok között a Londoni Földrajzi Társaság rendelkezett a legnagyobb alaptőkével és jövedelemmel és a legmagasabb taglétszámmal. Felhasználva pénzügyi lehetőségeit a 19. században számos felfedező utat támogatott vagy pártolt, többek között Brit Guyanába (Robert Hermann Schomburgk), Afrikába (David Livingstone, Richard Francis Burton, John Hanning Speke, James Augustus Grant, Joseph Thomson) és az Északi-sarkra (John Franklin, George Nares).
A társaság aktivitása a 20. században is folytatódott; támogatásukkal számos expedíció indult a Déli-sarkra, a Mount Everestre és trópusi területekre is.
