A mai világban a Bourbon whisky egyre aktuálisabb téma. Mind személyes, mind szakmai szinten a Bourbon whisky sok ember figyelmét felkeltette, és vitákat váltott ki különböző szektorokban. Az idő múlásával a Bourbon whisky-ről alkotott vélemények és nézőpontok fejlődtek, ami egyre nagyobb érdeklődést mutat a fontosságának és a társadalomra gyakorolt hatásának teljes megértése iránt. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Bourbon whisky különböző aspektusait, elemezve hatását különböző kontextusokban, és olyan átfogó jövőképet kínálunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy teljes mértékben megértsük jelentőségét a mai világban.
Bourbon whisky | |
Származási hely | Amerikai Egyesült Államok |
Alapítás | 18. század |
Alkoholtartalom | % |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bourbon whisky témájú médiaállományokat. |
A bourbon whisky[1][2][m 1] (az amerikai angolban többnyire bourbon whiskey) olyan amerikai whiskytípus, amit legalább 51% kukoricából erjesztenek, és lepárlás után új, belülről elszenesített tölgyfahordóban érlelnek. Nevét a Kentucky állambeli Bourbon megyéről kapta, de bárhol készíthető az Amerikai Egyesült Államok területén.
1964. május 4-én az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa elismerte a bourbon whiskyt mint az Amerikai Egyesült Államok egyedi termékét, és azóta a következő szövetségi szabvány érvényes rá: [2]
A bourbon jellegzetes összetétele 70% kukorica rozzsal, időnként búzával (vagy mindkettővel) és árpamalátával.[3] „Wheated bourbon” néven emlegetik az olyan fajtákat, melyekbe rozs helyett is búzát tesznek. A gabonát megőrlik és vízzel keverik, majd általában az előző lepárlásból maradó moslékból is adnak hozzá, hogy a főzetek savassága egyforma legyen – ezt nevezik sour mashnek, azaz savanyú cefrének. Végül a cefrét megerjesztik, majd jellemzően 65–80% szesztartalmúra desztillálják.
A bourbon whisky hagyományosan többszöri lepárlással készült, később azonban a folyamatos lepárlás egy egyedi módja terjedt el. A cefrét egy cefreoszlopba vezetik, az így keletkező alszesz azonban (ellentétben például a skót és ír gabonawhiskyvel) nem finomítóoszlopba megy tovább, hanem kisüsti finomításon esik át egy doubler vagy egy thumper által (előbbibe folyékonyan, utóbbiba gőzként érkezik meg az alszesz). A bourbon whisky tehát általában nem tornyos finomítású párlat.[4]
Az így keletkezett gabonapárlatot kiégetett, új tölgyfahordókba töltik, melyektől színt és ízeket vesz át, miközben a fa pórusain keresztül bizonyos anyagok távoznak belőle, és oxidáció is történik. A bourbon minél tovább marad a hordóban, annál több színt és ízt vesz fel, így gyakran nem meghatározott évig, hanem a megfelelő érettség eléréséig érlelik. A túlérlelt bourbon faízű és kiegyensúlyozatlan lesz.
Érlelés után a bourbönt általában vízzel hígítják, és legalább 40% szesztartalommal palackozzák..[5] A legtöbb bourbon whiskyt 40% szesztartalommal adják el, de jellemző a 43, 45, 49, 50 és 53,5 százalék is, és előfordul akár 75,5%-os bourbon is. Gyakran „barrel proof”, azaz „hordós erősségű” jelzi a címkéjükön, ha érlelés után nem, vagy alig hígították őket.
A 40% alá hígított bourbon whiskey „diluted bourbon”, azaz „hígított bourbon” néven forgalmazható.
Az amerikai whisky története az ír és skót bevándorlókkal kezdődött, akik a szeszfőzés tudományát magukkal vitték a gyarmatokra. Az 1770-es években az akkor még Virginiához tartozó Kentucky régió kukoricatermesztő farmerei kukoricából kezdtek a más whiskykhez képest édesebb whiskyt gyártani. A későbbi híres whisky-dinasztia őse, Jacob Beam 1788-ban költözött Kentuckyba. Elijah Craig tiszteletes 1789-ben volt a hagyomány szerint az első, aki belülről elszenesített hordóban szállította először whiskyjét. Mire az a hordóban a vásárlókhoz ért lágyabb ízűvé és karamellszínűvé vált az elszenesített hordófában levő karamellizált cukortól.
1791-ben a szövetségi kormány megadóztatta az égetett szeszesitalokat, ez ellen Nyugat-Pennsylvaniában kitört az ún whiskylázadás, amit George Washington fojtott el 13 ezer fős sereggel. Ekkoriban sokan költöztek át Kentuckyba és folytatták itt a gabonatermesztést és szeszfőzést.