Bourbon whisky

A mai világban a Bourbon whisky egyre aktuálisabb téma. Mind személyes, mind szakmai szinten a Bourbon whisky sok ember figyelmét felkeltette, és vitákat váltott ki különböző szektorokban. Az idő múlásával a Bourbon whisky-ről alkotott vélemények és nézőpontok fejlődtek, ami egyre nagyobb érdeklődést mutat a fontosságának és a társadalomra gyakorolt ​​hatásának teljes megértése iránt. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Bourbon whisky különböző aspektusait, elemezve hatását különböző kontextusokban, és olyan átfogó jövőképet kínálunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy teljes mértékben megértsük jelentőségét a mai világban.

Bourbon whisky
Származási helyAmerikai Egyesült Államok
Alapítás18. század
Alkoholtartalom%
A Wikimédia Commons tartalmaz Bourbon whisky témájú médiaállományokat.
A mai Bourbon megye elhelyezkedése Kentucky államban. Eredetileg (akkor még Virginia állam megyéjeként) a mai Kentucky 33 másik megyéjét is magában foglalta.

A bourbon whisky[1][2][m 1] (az amerikai angolban többnyire bourbon whiskey) olyan amerikai whiskytípus, amit legalább 51% kukoricából erjesztenek, és lepárlás után új, belülről elszenesített tölgyfahordóban érlelnek. Nevét a Kentucky állambeli Bourbon megyéről kapta, de bárhol készíthető az Amerikai Egyesült Államok területén.

Jogi definíció

1964. május 4-én az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa elismerte a bourbon whiskyt mint az Amerikai Egyesült Államok egyedi termékét, és azóta a következő szövetségi szabvány érvényes rá: [2]

  • legalább 51% kukoricát tartalmazó gabonapépből kell erjeszteni
  • legfeljebb 80%-os alkoholtartalmúra kell lepárolni
  • legfeljebb 62,5%-os alkoholtartalommal lehet érlelésre hordóba rakni
  • kizárólag új, kiégetett tölgyfahordókban lehet érlelni
  • ha legalább két évig érlelik, akkor megkaphatja a straight előtagot (straight bourbon whisky), ha minden összetevője ugyanabban az államban készült
  • ha 4 évnél kevesebb időtartamig érlelték, akkor fel kell tüntetni, hogy meddig
  • különböző párlatok keveréke akkor lehet bourbon whisky, ha mindegyik párlat teljesíti a fenti követelményeket

Gyártása

A bourbon jellegzetes összetétele 70% kukorica rozzsal, időnként búzával (vagy mindkettővel) és árpamalátával.[3] „Wheated bourbon” néven emlegetik az olyan fajtákat, melyekbe rozs helyett is búzát tesznek. A gabonát megőrlik és vízzel keverik, majd általában az előző lepárlásból maradó moslékból is adnak hozzá, hogy a főzetek savassága egyforma legyen – ezt nevezik sour mashnek, azaz savanyú cefrének. Végül a cefrét megerjesztik, majd jellemzően 65–80% szesztartalmúra desztillálják.

A bourbon whisky hagyományosan többszöri lepárlással készült, később azonban a folyamatos lepárlás egy egyedi módja terjedt el. A cefrét egy cefreoszlopba vezetik, az így keletkező alszesz azonban (ellentétben például a skót és ír gabonawhiskyvel) nem finomítóoszlopba megy tovább, hanem kisüsti finomításon esik át egy doubler vagy egy thumper által (előbbibe folyékonyan, utóbbiba gőzként érkezik meg az alszesz). A bourbon whisky tehát általában nem tornyos finomítású párlat.[4]

Az így keletkezett gabonapárlatot kiégetett, új tölgyfahordókba töltik, melyektől színt és ízeket vesz át, miközben a fa pórusain keresztül bizonyos anyagok távoznak belőle, és oxidáció is történik. A bourbon minél tovább marad a hordóban, annál több színt és ízt vesz fel, így gyakran nem meghatározott évig, hanem a megfelelő érettség eléréséig érlelik. A túlérlelt bourbon faízű és kiegyensúlyozatlan lesz.

Érlelés után a bourbönt általában vízzel hígítják, és legalább 40% szesztartalommal palackozzák..[5] A legtöbb bourbon whiskyt 40% szesztartalommal adják el, de jellemző a 43, 45, 49, 50 és 53,5 százalék is, és előfordul akár 75,5%-os bourbon is. Gyakran „barrel proof”, azaz „hordós erősségű” jelzi a címkéjükön, ha érlelés után nem, vagy alig hígították őket.

A 40% alá hígított bourbon whiskey „diluted bourbon”, azaz „hígított bourbon” néven forgalmazható.

Története

Elijah Craig fametszeten

Az amerikai whisky története az ír és skót bevándorlókkal kezdődött, akik a szeszfőzés tudományát magukkal vitték a gyarmatokra. Az 1770-es években az akkor még Virginiához tartozó Kentucky régió kukoricatermesztő farmerei kukoricából kezdtek a más whiskykhez képest édesebb whiskyt gyártani. A későbbi híres whisky-dinasztia őse, Jacob Beam 1788-ban költözött Kentuckyba. Elijah Craig tiszteletes 1789-ben volt a hagyomány szerint az első, aki belülről elszenesített hordóban szállította először whiskyjét. Mire az a hordóban a vásárlókhoz ért lágyabb ízűvé és karamellszínűvé vált az elszenesített hordófában levő karamellizált cukortól.

1791-ben a szövetségi kormány megadóztatta az égetett szeszesitalokat, ez ellen Nyugat-Pennsylvaniában kitört az ún whiskylázadás, amit George Washington fojtott el 13 ezer fős sereggel. Ekkoriban sokan költöztek át Kentuckyba és folytatták itt a gabonatermesztést és szeszfőzést.

Jegyzetek

  1. ↑ Ebben a szócikkben a Gasztronómiai műhely irányelvei szerint – az ott részletezett okokból – a whisky egységes betűzését alkalmazzuk.
  1. ↑ Az Európai Bizottság 936/2009/EK rendelete (2009. október 7.) az Európai Unió és harmadik országok között létrejött, egyes szeszes italok kölcsönös elismeréséről szóló megállapodások alkalmazásáról
  2. ↑ a b Subpart C—Standards of Identity for Distilled Spirits – §5.22 The standards of identity.. U.S. Government Printing Office. . (Hozzáférés: 2014. március 20.)
  3. ↑ Zeldes, Leah A.: Eat this! Bourbon, America's native spirits. Dining Chicago. Chicago's Restaurant & Entertainment Guide, Inc., 2011. február 23. . (Hozzáférés: 2011. június 30.)
  4. ↑ How Column Distillation Works: Bourbon Edition. alcademics.com
  5. ↑ 27 C.F.R. sec 5.22(b). Ecfr.gpoaccess.gov. . (Hozzáférés: 2010. augusztus 5.)

Források

További információk

  • American Whiskey Trail
  • Michael Jackson: Whisky. A scotch és a bourbon világa; ford. Pordán Ferenc, Lukács Gyula; Ikar, Bp., 2006