Borvendég Ferenc

Ebben a cikkben a Borvendég Ferenc lenyűgöző történetét tárjuk fel, amely téma minden korosztály és kultúra embereinek figyelmét felkeltette. A Borvendég Ferenc eredetétől napjaink relevanciájáig kitörölhetetlen nyomot hagyott a világban. Az évtizedek során a Borvendég Ferenc tanulmányozás, vita és csodálat tárgya volt, ihletforrásként szolgálva művészek, tudósok, írók és minden területről érkező emberek számára. Ebben a cikkben megismerjük a Borvendég Ferenc legfontosabb aspektusait, a társadalomra gyakorolt ​​hatását és a mai jelentését. Készülj fel, hogy belépj a Borvendég Ferenc izgalmas világába!

Borvendég Ferenc
Született1876. november 17.[1]
Ács[1]
Elhunyt1934. november 20. (58 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásahelyi politikus
Tisztsége
IskoláiBudapesti Tudományegyetem ( – 1900-as évek, államtudomány)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (34-1-90)[2]
Budapest 9. főpolgármestere
Hivatali idő
1934. június 2.[3] – november 20.
ElődHuszár Aladár
UtódSipőcz Jenő
A Wikimédia Commons tartalmaz Borvendég Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Borvendég Ferenc (Ács, 1876. november 17.[4] – Budapest, 1934. november 20.)[5] tanácsnok, politikus, Budapest egykori főpolgármestere.

Élete

Borvendég Imre szabómester és Moór Terézia fia. Középiskoláit Tatán és a hetedik osztálytól Budapesten református főgimnáziumban végezte, majd a Budapesti Tudományegyetemen (ma ELTE) tett államtudományi vizsgát. 1897-ben lépett a főváros szolgálatába, a gazdasági hivatalba, majd a kerületi közigazgatásnál. 1905-től a központban teljesített szolgálatot, a középítkezési ügyosztályon. Később a tanács II. ügyosztályon vezette a jogi alosztályt. Műszaki és üzemgazdasági kérdésekkel foglalkozott. 1915-ben a vízvezetéki és világítási ügyosztály vezetőjének, Sallay Árpád tanácsnoknak a helyettesévé, majd annak halála után 1922-től az ügyosztály vezetőjévé nevezték ki. Előbb főjegyzőként, majd helyettes tanácsnokként töltötte be a tisztséget. 1923 októberében tanácsnokká nevezték ki. A hatáskörébe tartozott az Elektromos művek, a Gázművek és a Vízművek ügyeinek intézése, de ezek mellett foglalkozott a főváros általános üzemi problémáival és az üzemi igazgatás egységes megszervezésének előkészítésével is. 1931-ben alpolgármesterré, 1934. június 2-án[3] pedig főpolgármesterré választották. Ez utóbbi pozíciót hirtelen bekövetkező halála miatt csak néhány hónapig tölthette be.

Családja

Házastársa Rosenfeld Kornélia volt, Rosenfeld Lajos és Lőwinger Rozália lánya, akit 1909. november 17-én Budapesten vett nőül.[6] Lánya Borvendég Piroska textiltervező, veje Engel Károly volt. Unokája Engel Pál (1938–2001) történész, középkorkutató.

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2020. szeptember 30.)
  2. ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=197&layout=s
  3. ↑ a b Személyi hírek. Belügyi Közlöny, 25. sz. (1933. június 10.) 365. o.
  4. ↑ Születési bejegyzése az ácsi római katolikus keresztelési akv. 84/1876. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  5. ↑ Gyászjelentése (1934). (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  6. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 469/1909. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben, 2005-ben. Medgyessy Ferenc alkotása

Források

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
  • Névpont
  • György Endre (szerk.): Amíg városatya lettem. A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak önéletrajz-gyűjteménye fényképekkel valamint az összes bizottságok és választmányok felsorolásával. Budapest, 1930. 35. o.



Elődje:
Huszár Aladár 		Utódja:
Sipőcz Jenő