Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Borsi Antal hatását a jelenlegi környezetben. A Borsi Antal már régóta vita és elemzés tárgya, és relevanciája a jelenlegi forgatókönyvben is érvényes. Az évek során a Borsi Antal kulcsfontosságú szerepet játszott különböző területeken, a társadalomtól a gazdaságig, a kultúráig és a politikáig. Ezzel a cikkel a Borsi Antal különböző aspektusaival kívánunk foglalkozni, megvizsgálva annak hatását és időbeli alakulását. A kezdetektől a jelenlegi helyzetig elemezzük, hogy a Borsi Antal hogyan alakította és alakítja tovább világunkat helyi, nemzeti és nemzetközi szinten.
Borsi Antal | |
Született | 1942. december 1. Hajdúnánás |
Elhunyt | 2018. augusztus 12. (75 évesen)[1] Kisvárda |
Beceneve | „a sárospataki szobrászművész” |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Borsi Antal témájú médiaállományokat. | |
Borsi Antal (Hajdúnánás, 1942. december 1.[2] – Kisvárda, 2018. augusztus 12.) magyar szobrász- és grafikusművész, gimnáziumi tanár, „a sárospataki szobrászművész”.[3]
Gyermekkorát Hajdúdorogon töltötte és ott végezte el az általános iskolát is. Kitűnő tanulóként folytatta tanulmányait – az akkor még középiskolának számító – debreceni tanítóképzőben. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát magyar-orosz szakon. Gyakorlóévei teljesítésére a zempléni hegyek közelébe kívánkozott, de végül a bodrogközi Révleányvár mellett döntött. Katonaidejét kitöltve, 1965-ben ugyanezen a tájon tanított tovább, ezúttal azonban Zemplénagárdon. Főiskolai szakdolgozatát is a község helyneveiből írta és itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Bessenyei Évával. Az irodalom és a képzőművészet egyformán fontos helyet foglalt el életében. Rajztanári diplomáját a magyar–orosz szak befejezése után szerezte meg. Ebben az időszakban, már újabb, bodrogközi állomáshelyén, Cigándon tanított. Kisvárdára már szakképzett rajztanárként érkezett. Ezután a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos diplomát. Gimnáziumi tanári pályája másfél évtizedig Kisvárdához, a Bessenyei György Gimnáziumhoz kötötte, majd egy tartalmas évtized tapasztalataival, pályázat útján került Sárospatakra, ahol a Református Gimnázium tanáraként, az 1984–85-ös tanévtől 26 éven át tanított és alkotói munkássága is itt teljesedett ki.[2][4]
„A művészet hivatása ma ugyanaz, ami mindig is volt. Meg kell tudnia szólítani a kortárs közönséget. Nem járhat annyival előrébb, hogy a kortárs közönség befogadni ne tudja, csak bámulni. A megbámulás ugyanis nem azonos a befogadással.”
– Borsi Antal [2]
Első bronzplakettjét, Domokos Pál Péter 90. születésnapjára készítette, 1991-ben. 1992-ben szülővárosában a református templom falán helyezték el azt a bronz domborművét, amely Csokonai Vitéz Mihály 1792 pünkösdjén itt töltött legációjára emlékeztet. A felvidéki magyarság, az általa készített plakettel ajándékozta meg II. János Pál pápát, az 1996-os győri látogatása idején. A Magyarok Világszövetsége révén Washingtonban is több plakettje látható, a magyar székházban. Honfoglalási plakettje Brüsszeltől Vologdáig Európa számos nagyvárosába eljutott. Ezt ajándékozta a megyei közgyűlés a millecentenáriumi ünnepségre meghívott külföldi vendégeinek. Borsi munkássága elsősorban Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékre terjed ki, de több műalkotása megtalálható külföldön is. Többek között a Felvidéken, ahol Nagykaposon két köztéri alkotása is látható: Mécs László szobra mellett a honfoglalási emlékmű is segíti a nemzettudat megőrzését.[4][2] 2010-ben pedig II. Rákóczi Ferenc bronz mellszobrát készítette el, amit a fejedelem halálának 275. évfordulójára avattak fel, a franciaországi Yerres-ben, a Párizshoz közeli kisváros Rákóczi terén.[5]