Borghese-vívó
Napjainkban a Borghese-vívó olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. Egyre többen érdeklődnek a téma iránt és keresnek ezzel kapcsolatos információkat. A Borghese-vívó sokféle szempontot lefedhet, a személyes problémáktól a globálisan érintő aktuális problémákig. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Borghese-vívó témáját, és elemezzük a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatását. A Borghese-vívó eredetétől a mai fejlődésig egyre nagyobb érdeklődést váltott ki a nyilvánosságban, amely igyekszik jobban megérteni ezt a jelenséget és következményeit.
A Borghese-vívó vagy Borghese-gladiátor egy ókori görög, életnagyságú márványszobor. A mű i. e. 100-ban készülhetett Epheszoszban. A talapzatán alkotójának, Agasziasznak neve olvasható. A szobrot 1611-ben találták meg a Róma melletti Nettunóban, Nero császár tengerparti palotájának romjai között. A Borghese család szerezte meg, akik villájukban állították ki, egy külön e célra berendezett teremben. 1807-ben Napóleon vásárolta meg, és Párizsba vitte, ahol a Louvre-ban állították ki. A szobor az anatómiai részletek aprólékos és pontos kidolgozása és dinamikája révén a 19. századi művésziskolák egyik kedvenc mintaképévé vált. Rengeteg másolat készült róla. A szobor valószínűleg nem egy gladiátort ábrázol, hanem egy lovas ellenféllel küzdő harcost, de olyan értelmezési kísérletek is voltak, miszerint a Pentheszileiával küzdő Akhilleuszt ábrázolja.
Források
- Művészeti lexikon I. (A–E). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981. 273. o.
- Feierabend, Peter. Művészeti kalauz: Louvre. Vince Könyvkiadó (2005). ISBN 963 9552 50 X
