Borókapárlat

Ebben a cikkben a Borókapárlat-be fogunk beleásni, amely ma nagyon fontos téma. A Borókapárlat már régóta érdeklődés és vita tárgya, jelentősége pedig folyamatosan növekszik különböző területeken. A mindennapi életre gyakorolt ​​hatásától a szakmai és tudományos területekre gyakorolt ​​hatásáig a Borókapárlat alapvető szerepet játszik társadalmunkban. Ebben a cikkben a Borókapárlat különböző aspektusait és perspektíváit fogjuk feltárni, elemezve annak időbeli alakulását, a különböző kontextusokban rejlő következményeit és a róla létező különféle véleményeket.

A borókapárlat olyan égetett szesz, amit a közönséges boróka megerjesztett tobozbogyójából párolnak. Jellegzetes borókaillata a ginére emlékeztet, aminek alkoholtartalma azonban nem borókabogyóból származik.

A tényleges borókapárlatok ritkák, és a „borókapárlatként” ismert hagyományos italok többségét valójában úgy készítik, hogy a borókabogyót különböző hagyományok szerint használják egyéb alkoholok ízesítésére. A minőségi gin készítésekor finomszeszt párolnak le újra boróka és egyéb fűszerek jelenlétében, az ősének tekinthető holland jenever pedig hasonlóan készül, de a hagyományos változatok esetén finomszesz helyett kevésbé finomított gabonapárlatból. A szlovák borovička borókapárlattal kevert finomszesz,[1] míg egyes cseh borovičkák a gin módszerével készülnek.[2] A szerb klekovača kétféle módszerrel készül: szilvapárlatból a gin módszerével, vagy a boróka és szilva vegyes cefréjéből főznek gyümölcspárlatot.[3]

Valódi borókapárlat például a szlovén brinjevec,[4] de előfordul más országokban is, például a magyar Fenyővíz borókapárlat.[5]

A borókapálinka a pálinkatörvény értelmében Magyarországon termett, erjesztett boróka tiszta párlata, ám a pálinka 2004-es eredetvédelme előtt a pálinka szó égetett szeszt jelentett, a borókapálinka kifejezést pedig a borókaízű szeszek gyűjtőneveként használták.

Az Európai Unió törvényei a valódi borókapárlatot a gyümölcspárlatok közé sorolják, míg a hasonló italok a ginek és borókaízesítésű szeszes italok közé tartoznak, és gyakran eredetvédett termékek.[6]

Források

  1. Únia urobila poriadok v označovaní nápojov (szlovák nyelven). SME.sk. . (Hozzáférés: 2011. január 13.)
  2. Borovicka – Juniper Spirit. zufanek.cz. (Hozzáférés: 2013. október 21.)
  3. Klekovača. sljivovica.net. (Hozzáférés: 2013. október 21.)
  4. Krasevka (Szlovén nyelven). . (Hozzáférés: 2010. november 20.)
  5. Márton és lányai Pálinkaház - Fenyővíz boróka párlat. Folio Vinoszek. . (Hozzáférés: 2010. november 20.)
  6. Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról