A mai világban a Bocsásd meg, Úristen általános érdeklődésre számot tartó témává vált, amely számos szempontot lefed. A politikától a technológiáig, a kultúráig és a társadalomig a Bocsásd meg, Úristen jelentős nyomot hagyott ezeken a területeken. A határokon és generációkon átívelő hatásával a Bocsásd meg, Úristen a gondolkodás, a vita és a cselekvés találkozási pontja lett. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Bocsásd meg, Úristen hogyan befolyásolta és formálta életünk különböző aspektusait, valamint azt, hogy milyen kihívásokat és lehetőségeket jelent a jövőre nézve.
Bocsásd meg, Úristen | |
Műfaj | magyar egyházi népének |
Szerző | Balassi Bálint |
Hangfaj | fríg |
A kotta hangneme | É fríg |
Sorok | A B C Cv C D B |
Hangterjedelem | VII–♭2 1–♭3 4–♭6 ♭3–♭6 4–♭6 VII–♭3 1–♭3 |
Kadencia | VII 1 4 (♭3) 4 VII |
Szótagszám | 6 7 6 7 6 6 7 |
A Bocsásd meg, Úristen kezdetű vers Balassi Bálint szerzeménye. 66 versből álló megszerkesztett gyűjteményének ez a 33. verse. A szöveghez Kájoni János két generációval később a Kájoni-kódexben a Bánja az Úristen kezdetű 16. századi dallamot társította hozzá.
Protestáns egyházi népének, megtalálható a református (220. ének) és evangélikus (404. ének) énekeskönyvben. A Szent vagy, Uram! című katolikus énekeskönyvben egy hasonló dallam található Leborulva áldlak kezdetű szöveggel.[1]
A szöveg érdekessége, hogy versszakainak kezdőbetűi összeolvasva Balassi Bálint nevét adják ki (akrosztichon).
Feldolgozások:
Szerző | Mire | Mű | Előadás |
---|---|---|---|
Kodály Zoltán | két szólamú ének | Bicinia Hungarica 3. kötet, 116. dal |
[2][3] |
Gárdonyi Zoltán | vegyeskar | Bocsásd meg Úr Isten | [4] |
Balassi 1584-ben írta a verset, érdekházasságra készülve elsőfokú unokatestvérével, Dobó Krisztinával, az egri hős, Dobó István lányával. A házasság véget vetett hat évig tartó szerelmének Losonczy Annával. A versben az ifjúságából a felnőttkorba lépő költő könyörög kegyelemért, esedezik bűnbánatért ifjúkori éveiért.
1584. december 25-én Balassi katonáival elfoglalta vélt hozományát, Sárospatak várát, és megkötötték a házasságot. Néhány óra múlva a várbeliek elkergették őket. Az eset következtében két pert is indítottak ellene: felségsértésért (Sárospatak a Dobó-család zálogbirtokában levő királyi birtok volt) és vérfertőzésért. Nemsokára a felesége is elhagyta.
1587-ben a házasságot vérfertőzés miatt a pápa érvénytelenítette. Ugyanebben az évben Losonczy Annak megözvegyült. Balassi 1588-ban találkozott vele ismét Pozsonyban, a kapcsolat felújításában reménykedve. Ekkor írta hozzá a Júlia-verseket, de Losonczy Anna elutasította az egyre inkább lezüllő költőt. 1589-ben Balassi bánatában Lengyelországba ment.
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
Szöveg:
Balassi életrajza: