Blue chip
A mai világban a Blue chip egyre több ember érdeklődésének témája lett. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a tudományos területen betöltött jelentősége miatt, a Blue chip a lakosság széles spektrumának figyelmét felkeltette. Ebben a cikkben a Blue chip-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, annak eredetétől a mai fejlődésig, hogy teljes és gazdagító képet adjunk erről a témáról. Elemzéseken, adatokon és releváns tanúvallomásokon keresztül célja, hogy megvilágítsa a Blue chip-et és annak jelentését különböző kontextusokban, így az olvasók mélyebb és áttekinthetőbb perspektívát kaphatnak erről a kérdésről.
A Blue chip egy tőzsdei fogalom, ami ma a tőzsdén a legnagyobb forgalmú, leglikvidebb és legnagyobb kapitalizációjú papírjainak a gyűjtőnevéül szolgál. Nevét a pókerban használt legértékesebb zseton kék színe után kapta.
Története
A Blue chip kifejezést, amely a Wall Street legismertebb címkéjévé vált, Oliver Gingold a Dow Jones társaság egyik alkalmazottja alkotta 1923-ban vagy 1924-ben.
Eredetileg az IBM részvényeit hívták így, mára viszont kiterjedt a fogalom használata mindazon részvényekre, amelyek a leglikvidebbek és nagy forgalmat bonyolítanak le. Tehát azokat a vállalatokat jelölik így, amelyek régóta a piacon vannak, konzervatív irányításúnak tekinthetők, valamint nagy bizonyossággal nyereségesnek és relatíve a legkisebb kockázatúnak minősíthetők.
Magyarországon azokat a részvényeket nevezzük blue chipeknek, amelyek kapitalizációja a 100 millió dollárt meghaladja és Londonban is forgalmazzák őket. Ilyen részvények például az OTP, a MOL, a Magyar Telekom, vagy a Richter részvényei.[1]
Jegyzetek
Források
- Magyar Gábor: Pénzügyi Navigátor, (Rendhagyó kézikönyv), Student Szakkönyvüzlet KFT., Budapest, 2007. ISBN 978-963-216-841-8