Berlini kongresszus

Anton von Werner festménye a berlini kongresszusról, a kép középvonalában id. gróf Andrássy Gyula, Otto von Bismarck és Pjotr Suvalov gróf találkozója, a kép bal szélén gróf Károlyi Alajos, mellette Alekszandr Gorcsakov és Benjamin Disraeli beszélgetése

A berlini kongresszus egy 1878-ban (június 13. és július 13. között), a nagyhatalmak (Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, az Osztrák–Magyar Monarchia, Olaszország és Németország), valamint az Oszmán Birodalom és a balkáni népek (görögök, szerbek, románok, montenegróiak és albánok) között lezajló konferencia elnevezése, amelynek célja az orosz–török háború után a balkáni térség országainak meghatározása volt. A kongresszus a berlini szerződés aláírásával ért véget, amely a San Stefanó-i békeszerződést írta felül.

Előzményei

A San Stefanó-i béketárgyalások során az orosz és a török felek a nagyhatalmak megkérdezése és érdekeik figyelembevétele nélkül kötöttek egyezséget. Nagy-Britannia és az Osztrák-Magyar Monarchia nem fogadta el a békét, és kényszerítette Oroszországot, hogy a berlini konferencián a nagyhatalmakkal együtt újra tárgyalja a kérdéskört.

A berlini kongresszus által meghúzott államhatárok a Balkánon Határok a Transzkaukázusban:
a drinápolyi béke (1829) szerint (1.),
San Stefanó-i béke (1878) szerint (2.)
és a berlini kongresszus (1878) szerint (3.)

Résztvevői

brit Nagy-Britannia

orosz Orosz Birodalom

 Német Birodalom

Osztrák–Magyar Monarchia Ausztria–Magyarország

francia Francia Köztársaság

Olaszország 1861 Olasz Királyság

török Oszmán Birodalom

román Moldva–Havasalföld Egyesült Fejedelemségek

Görög 1828–1978 Görög Királyság

Szerb Fejedelemség

Montenegrói Fejedelemség

Fontosabb döntései

  1. Bulgária elveszítette Macedóniát, Trákiát és a Balkántól délre fekvő összes többi területét.
  2. A Bulgáriától délre fekvő térség keleti része Kelet-Rumélia néven az Oszmán Birodalom autonóm tartománya lett.
  3. Románia megkapta Dél-Dobrudzsát, Szerbia pedig Pirot vidékét.
  4. Anglia megkapta Ciprus szigetét.
  5. Az Osztrák–Magyar Monarchia jogot kapott Bosznia-Hercegovina 30 évre történő katonai megszállására.
A berlini kongresszus Bulgáriát érintő területi döntései

Következményei

A kongresszus gátat vetett az 1877–78-as orosz–török háború következtében a Balkán felé megindult orosz térfoglalásnak. A Balkán helyzetét rendező nagyhatalmi konferencia során az Osztrák–Magyar Monarchia lehetőséget kapott, azonban id. Andrássy Gyula közös külügyminiszter Bosznia-Hercegovina megszállása kapcsán, főleg a nagy költségek és az elrendelt mozgósítás miatt, számos bírálatot kapott, és ezek hatására lemondott.

Létrejöttek a balkáni nemzetállamok, de határaikat a nagyhatalmak nem etnikai, hanem hatalmi–stratégiai alapon húzták meg. Az etnikai kérdések szinte néhány évtizeden belül kezelhetetlenné váltak, és a mai napig területi konfliktusok alapját képezik.

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Commons:Category:Congress of Berlin A Wikimédia Commons tartalmaz Berlini kongresszus témájú médiaállományokat.
Nagyhatalmak diplomáciája 1871 és 1913 között
Nagyhatalmak
Szerződések
Események