Ez a cikk a Bartolomeo Montagna témával foglalkozik, amely a mindennapi élet különböző területein való relevanciájával tűnt ki. A gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Bartolomeo Montagna az egyének széles körének érdeklődését és figyelmét felkeltette. A történelem során a Bartolomeo Montagna meghatározó szerepet játszott a különböző kontextusok és forgatókönyvek kialakításában, olyan mintákat és irányzatokat állított fel, amelyek nyomot hagytak a társadalomban. Egy mély és részletes elemzésen keresztül a Bartolomeo Montagna számos aspektusát feltárjuk, feltárva jelentőségét és következményeit a mai világban.
Bartolomeo Montagna (Orzinuovi (Brescia mellett), 1450 körül – Vicenza, 1523. október 11.) olasz festő.
Pontos születési dátumát nem ismerjük. Bartolomeo Cincani néven született, és csak később változtatta meg a nevét Bartolomeo Montagnára.[1] Létezésének első nyoma 1459-ből származik, ahol őt kiskorúként említik.[2] A vele kapcsolatos első írásbeli dokumentumon 1480-ban már felnőttként, tanúként szerepel.
Élete javát Vicenzában töltötte. Rövidebb ideig működött továbbá Velencében (1482), Bassanóban, Padovában és Veronában. Alvise Vivarini tanítványa volt. Művészi fejlődésére hatott azonban Mantegna, Carpaccio és Gentile Bellini is.
Elsősorban vallási tárgyú képeket festett. Freskóképei nagyrészt elpusztultak. Oltárképei – melyek többnyire a szentek között trónoló Madonnát ábrázolják – kompozíciója Giovanni Bellinire emlékeztet. Ragyogó színezésük azonban teljesen Montagna sajátja.