Ma belépünk a Barta Zsuzsa lenyűgöző világába. Ez a téma napjainkban nagyon aktuális, mivel a mindennapi élet különböző területeit érinti. A Barta Zsuzsa olyan téma, amely nagy érdeklődést váltott ki a társadalomban, a gazdaságra, politikára, technológiára és kultúrára gyakorolt hatása miatt. Ebben a cikkben a Barta Zsuzsa-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak időbeli alakulását és a különböző területekre gyakorolt hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk a Barta Zsuzsa-hez kapcsolódó jelenlegi trendeket és annak jövőbeli előrejelzését. Csatlakozzon hozzánk ezen az izgalmas utazáson a Barta Zsuzsa-en keresztül, ahol felfedezzük annak fontosságát és hatását a modern világra.
Barta Zsuzsa | |
Született | 1924. december 21. Bécs |
Elhunyt | 1992. június 22. (67 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Újvári Erzsi Barta Sándor |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Farkasréti temető |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Barta Zsuzsa (Bécs, 1924. december 21. – Budapest, 1992. június 22.[1]) magyar színházi rendező, főiskolai tanár.
1924-ben született Barta Sándor és Újvári Erzsébet gyermekeként. Moszkvában tanult rendezést, ahonnan 1948-ban tért haza. 1948–1951 között a Madách Színház segédrendezője,[2] majd igazgatója volt. Több színházban is dolgozott rendezőkéntː a Nemzeti Színházban (1952), az Állami Déryné Színházban (1953), az egri Gárdonyi Géza Színházban (1963), a győri Kisfaludy Színházban (1964–1965) és a veszprémi Petőfi Színházban (1964). A Színművészeti Főiskola oktatója volt (1952–1954).[3][4]