Baráth Béla Levente

Ebben a cikkben elmélyülünk a Baráth Béla Levente izgalmas világában, feltárva annak számos oldalát, hatását és fontosságát a különböző területeken. A Baráth Béla Levente keletkezésétől az évek során bekövetkezett fejlődéséig számos ember, szakértő és rajongó figyelmét és érdeklődését felkeltette. Egy részletes és gazdagító elemzésen keresztül felfedezzük, hogy a Baráth Béla Levente hogyan befolyásolta a társadalmat, a kultúrát és a gazdaságot, egyedülálló és szemléletes perspektívát kínálva mai relevanciájáról. Merüljön el ebben a lenyűgöző utazásban, amely elvezet bennünket ahhoz, hogy jobban megértsük a Baráth Béla Levente hatását és szerepét a mai világban.

Baráth Béla Levente (1971. –) református lelkész, egyetemi tanár.

Baráth Béla Levente
Életrajzi adatok
Születési névBaráth Béla Levente
Született1971.
Iskolái
Munkássága
Felekezetreformátus
Hivatalteológiai tanár

Életpályája

1996 őszétől folytat oktatói tevékenységet a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Egyháztörténeti Tanszékén. Ugyanettől az évtől kezdve hosszabb-rövidebb ideig a hajdúböszörményi óvónőképző főiskola, a debreceni református tanítóképző főiskola, és az Evangélikus Hittudományi Egyetem Nyíregyházi Tagozatának óraadó tanáraként is hirdetett kurzusokat szaktárgyai, az egyetemes és magyarországi egyháztörténetet, ill. a hazai protestáns művelődéstörténet tárgykörében.

Református lelkipásztorrá 1997-ben szentelték fel. 1999-ben középiskolai történelem tanári és 2001-ben okleveles vallástanári diplomát szerzett.

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektor választásának eredménye alapján a Szenátus Baráth Béla jelenlegi tudományos rektorhelyettest javasolta rektorjelöltként a fenntartó számára. A fenntartó Tiszántúli Református Egyházkerület a rektor személyéről szóló döntését 2020. április 15-ig terjeszti fel a köztársasági elnöknek. A rektori megbízása 2020. augusztus 1-jétől 2023. július 31-éig terjedő három éves, határozott időtartamra szól.

Főbb publikációi

  • Baráth Béla Levente, Adattár Martonfalvi György peregrinus diákjairól, Debrecen: Dr. Harsányi András Alapítvány, 2001. 108 p. (A D. Dr. Harsányi András Alapítvány kiadványai; 3.) ISBN 963-00-8006-0
  • Baráth Béla Levente, Hegymegi Kiss Áron Tiszántúl millennium kori püspöke: Egy 19. századi református egyházkormányzó életútjának ismertetése, Budapest: Helikon Kiadó, 2012. 407 p. (A csengerújfalusi O'sváth és vele rokon családok története, dokumentumai és írásai; 5.),
  • Baráth Béla Levente, A pátensharc emléke a dualizmuskori református egyházkormányzói életrajzokban, In: Baráth Levente, Fürj Zoltán (szerk.), A protestáns pátens és kora: Tanulmányok és források a pátensharc 150. évfordulója alkalmából, Debrecen: Dr. Harsányi András Alapítvány, 2010. pp. 129–138.
  • Baráth Béla Levente, The Changes of the Situation of the Reformed Hungarian Minority in the Transtibiscan Region, in the 20th Century, In: Kovács Ábrahám, Baráth Béla Levente (szerk.), Calvinism on the Peripheries: Religion and Civil Society on the Peripheries of Europe, Budapest: L'Harmattan, 2009. pp. 251–264
  • Baráth Béla Levente, Szabadi István, Irányvonalak a 16–17. századi magyar református egyháztörténet és egyházi műveltség kutatásában (1989–2009) In: Fazakas Gergely Tamás, Csorba Dávid, Baráth Béla Levente (szerk.), Egyház és kegyesség a kora újkorban, Debrecen: Dr. Harsányi András Alapítvány, 2009. pp. 9–35. (D. Dr. Harsányi András Alapítvány kiadványai; 13.)0.
  • Baráth Béla Levente, Adalékok az Ecsedi Báthoriak 16. századi patrónusi tevékenységéhez és Nyírbátor reformációjához, EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEMLE 9:(2) pp. 26–52. (2008)
  • Baráth Béla Levente, Die Bedeutung der „Bursa sacra” in der Geschichte der ungarischen Peregrination 1666–1681. In: Barta János Papp Klára (szerk.) The First Millenium of Hungary in Europe. Debrecen: Multiplex Media – Debrecen University Press – Ady Endre Akadémiai Alapítvány, 2002. pp. 409–417.

Források