Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Bali lenyűgöző világát és mindazt, amit ez a koncepció magában foglal. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig, többféle értelmezésén és különböző területeken történő alkalmazásán keresztül elmélyülünk ebben az izgalmas témában, amely világszerte oly sok ember figyelmét felkeltette. Részletes elemzés és alapos kutatás révén felfedezzük a Bali különböző oldalait és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. Nem számít, hogy Ön szakértő a témában, vagy egyszerűen csak kíváncsi, hogy többet megtudjon róla, ez a cikk egy teljes és gazdagító elképzelést kínál a Bali-ről. Készülj fel, hogy elmerülj ebben az izgalmas univerzumban!
Bali | |
Taman Ayun-templom, Mengwi | |
Közigazgatás | |
Ország | Indonézia |
Székhely | Denpasar |
Népesség | |
Teljes népesség | 4 225 384 fő (2014) |
Népsűrűség | 750 fő/km² |
Népcsoportok | balinéz (89%), jávai kisebbség |
Földrajzi adatok | |
Szigetcsoport | Kis-Szunda-szigetek |
Terület | 5632 km² |
Hosszúság | 150 km |
Szélesség | 80 km |
Tengerszint feletti magasság | 3031 m |
Legmagasabb pont | Gunung Agung (3142 m) |
Időzóna | WITA (UTC+8) |
Elhelyezkedése | |
d. sz. 8° 25′ 23″, k. h. 115° 14′ 55″8.423056°S 115.248611°EKoordináták: d. sz. 8° 25′ 23″, k. h. 115° 14′ 55″8.423056°S 115.248611°E | |
Bali weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bali témájú médiaállományokat. |
Bali sziget Indonéziában. A Kis-Szunda-szigetek legnyugatibb tagja, Jávától keletre, Lomboktól nyugatra fekszik. Indonézia 33 tartományának egyike, a tartományi főváros, Denpasar a déli részén található. Területének nagysága a magyar Békés vármegyéhez hasonló.
A sziget ad nagyrészt otthont Indonézia hindu kisebbségének, a balinézeknek. Az ország legnépszerűbb idegenforgalmi célpontja, híres a magas fokon űzött művészetekről, beleértve a táncot, szobrászatot, festőművészetet, bőr- és fémművességet, valamint a zenét.
Bali 3,2 kilométerre keletre helyezkedik el Jáva szigetétől, és mintegy 8 fokkal délebbre az egyenlítőtől. Kelet–nyugati irányban a sziget kiterjedése 153 km, észak-déli irányban 112 kilométer, területe 5633 km². Legmagasabb pontja a 3142 méter magas Gunung Agung nevű aktív vulkán, mely több mint 50 év szunnyadás után 2017-ben tört ki ismét. A sziget középső és keleti részét hegyek alkotják, melynek a Gunung Agung a legkeletibb tagja. Az 1717 m magas Gunung Batur szintén aktív.
A sziget déli részén alluviális síkság található, melyet a sekély folyók öntöznek, ezek az esős időszakokban kiöntenek.
A legfontosabb városok közé tartozik a sziget északi kikötője, Singaraja, amely a gyarmati időkben volt Bali fővárosa, valamint a sziget déli partjának közelében fekvő jelenlegi tartományi főváros és egyben a legnagyobb város, Denpasar. A fővárostól északra található Ubud múzeumaival, műtárgypiacával és galériáival kétségtelenül a sziget kulturális központja.
A főutak a sziget partjait követik, a szigetet átszelő utak főleg észak–déli irányúak. A középső vidékeken húzódó hegyek miatt az utak a gyakran ezek vonalát követik. Balin nincs vasút.
A szigetet korallzátonyok övezik. A déli részen levő strandok homokja általában fehér, míg az északiak és a nyugaton fekvők fekete homokkal borítottak. Az északkeleti Padangbai strandjain mindkettő megtalálható: a nagyobbik strand fehér, míg a délebbi sokkal sötétebb.
Az éghajlata trópusi monszun. A mérsékelt kontinentális négy évszakkal szemben itt többnyire csak kettőt különböztetnek meg: száraz (június-október) és nedves évszak (november-március). Januárban hullik le a legtöbb csapadék. A tengerparton és a síkvidéken éjjel-nappal, egész éven át meleg van. A hegyekben viszont meglehetősen hűvös éjszakák lehetnek.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 33,0 | 33,4 | 33,6 | 34,4 | 33,1 | 31,4 | 30,4 | 29,6 | 31,4 | 33,6 | 32,7 | 33,0 | 32,5 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 24,1 | 24,2 | 24,0 | 24,8 | 24,1 | 23,5 | 23,0 | 22,5 | 22,9 | 23,7 | 23,5 | 23,5 | 23,6 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 345 | 274 | 234 | 88 | 93 | 53 | 55 | 25 | 47 | 63 | 179 | 276 | 1732 |
Forrás: Weatherbase[1] |
Bali szigetét már a prehisztorikus időktől kezdve lakták. Első lakói az Ázsia felől az indonéz szigetvilág felé vándorló törzsek leszármazottai voltak, akik mai ismereteink szerint i. e. 30. század körül telepedtek le a szigeten. Ebből az időből származó kőeszközöket találtak Cekik település közelében, a sziget nyugati részén.
A prehisztorikus idők végét az India felől érkező hinduk érkezése jelentette, mely a cserépedény-darabokon talált Brahmi feliratok szerint i. e. 100 körül történt. Találtak továbbá 9. századból származó feliratokat, melyeken a Balidwipa (Bali szigete) kifejezés volt található. Ebben az időben fejlesztették ki a rizs öntözésére szolgáló bonyolult öntözőrendszereket (ún. subak). Számos ma is létező vallási és kulturális hagyomány visszavezethető erre az időre. A kelet-jávai Majapahit Birodalom (1293–1520) Bali szigetén kolóniát alapított 1343-ban. A birodalom hanyatlásával a 15. században Jáváról tömegesen vándoroltak át a birodalom szellemi vezetői, művészek, papok és zenészek Bali szigetére.
Az első európai, aki Balival kapcsolatba lépett, a holland Cornelis de Houtman lehetett 1597-ben, bár egy portugál hajó már 1585-ben zátonyra futott Bukit partjainál. Ezután érkezett el a holland uralom ideje, bár a hollandok sosem voltak képesek olyan stabil hatalmat kiépíteni maguknak, mint ahogy azt tették Indonézia egyéb részein, például Jáván vagy Malukun. Az 1840-es években először a sziget északi részén vetették meg lábukat azáltal, hogy az egymással szemben bizalmatlan bali csoportokat egymás ellen kijátszották. A hollandok hatalmas vízi és szárazföldi támadást intéztek a Sanur régió majd Denpasar ellen. A bali őslakókhoz képest a hollandok mind a létszámot, mind a felszerelést tekintve túlerőben voltak. A bali csapatok a megadás szégyene helyett egy végső öngyilkos támadás (puputan) indítása mellett döntöttek. A hollandok megadásra felszólító kérései ellenére mintegy 4000 harcos menetelt a halálba a betolakodók elleni harcban. Ezután a holland kormányzók kevéssé szóltak bele a sziget életébe, általában hagyták, hogy a vallás és kultúra dolgában a helyi ellenőrzés érvényesüljön.
Japán a második világháború alatt elfoglalta a szigetet. Ebben az időben alapította meg egy bali tiszt, Gusti Ngurah Rai a Bali „szabadságharcos” csapatot. A japánok 1945. augusztusi kapitulációját követően a hollandok azonnal visszatértek Indonéziába és így Balira is, hogy a háború előtti gyarmati közigazgatást azonnal visszaállítsák. Ezt a bali lázadók a japán fegyvereket használva próbálták megakadályozni.
1946. november 20-án vívták meg a margai csatát, a sziget középső részén található Tabanan mellett. A 29 éves Gusti Ngurah Rai ezredes a csapatait Marga Ranánál vonta össze, ahol az erősen felfegyverzett holland csapatokkal szemben öngyilkos támadást indítottak. A teljes balinéz haderőt megsemmisítették, és a balinéz katonai ellenállás megtört. A bali repülőtér neve a margai csatát irányító vezető emlékére ma Ngurah Rai nevét viseli.
1946-ban a hollandok kikiáltották Kelet-indonéziai Köztársaságot, a Sukarno és Hatta által kikiáltott és vezetett Indonéz Köztársaság riválisaként. Bali ennek a Kelet-indonéziai Köztársaságnak a része lett a 13 közigazgatási terület egyikeként. Hollandia csak 1949. december 29-én ismerte el Indonézia függetlenségét, ekkor Bali az Indonéz Egyesült Államok Köztársasága nevű állam része lett. Bali 1956-ban hivatalosan is felmondta ezt a holland uniót, és jogilag is az Indonéz Köztársaság része lett.
A Gunung Agung vulkán 1963-as kitörése ezreket pusztított el gazdasági káoszt okozva. Számos földönfutóvá vált bali lakos volt kénytelen Indonézia más részére költözni.
Az 1965-ös sikertelen jakartai puccs után Balin, akárcsak Indonézia más részein a jobboldali Suharto tábornok által támogatott seregek számtalan gyilkosságot követtek el az Indonéz Kommunista Párt (PKI) valós és vélt tagjai és szimpatizánsai ellen. A pontos számok mai napig nem állnak rendelkezésre, de több mint 100 000 ember esett áldozatul ezeknek a gyilkosságoknak. Számos ismert, de jelöletlen tömegsír található a szigeten.
2002. október 12-én egy autóba rejtett pokolgép robbanása 202 embert ölt meg és további 209 embert sebesített meg a Kuta nevű népszerű üdülőhelyen. Az áldozatok nagyobb része külföldi turista volt. 3 évvel később újabb bombatámadás történt Kutában és a közeli Jimbaran-öbölben.[2]
Bali népessége 4 225 000 fő (2014), legnagyobb része balinéz.
A lakosság 93%-a hindu, a legnagyobb kisebbséget pedig a muszlimok alkotják.
A muszlim többségű Indonéziával szemben Bali lakosainak 93%-a balinéz hindu vallású, mely vallás a Délkelet-Ázsiából érkező hindu hit és a helyi hiedelmek keveréke. Az iszlám (5,2%), keresztény (1,2%) és buddhista (0,6%) hitűek kisebbségben vannak. Ezek a statisztikák nem tartalmazzák az Indonézia más részéből bevándorlókat.
A legelterjedtebben használt nyelv a balinéz és az indonéz, és mint a legtöbb indonéz ember, a szigetlakók nagyobb része két vagy három nyelvet is beszél. Létezik néhány helyi balinéz nyelv is, de a legtöbb helybeli a modern balinézt beszéli. Régebben a kasztrendszer és a törzsi hovatartozás határozta meg, hogy ki melyik balinéz nyelvet használta, de ez a hagyomány eltűnőben van.
A komoly idegenforgalom következtében az angol nyelv ismerete elterjedt.
Bali híres a táncművészetéről, valamint a festészetéről, szobrászatáról és a fafaragásokról. A balinéz gamelán zene rendkívül fejlett és változatos. A táncok hindu történetekből (például a Rámájanából) mutatnak be jeleneteket. Híres balinéz táncok a pendet, legong, baris, topeng, barong és a kecak.
A nemzeti képzési programok, a tömegmédia és az idegenforgalom folyamatosan alakítják át a balinéz kultúrát. Indonézia más részéből (legfőképpen Jáváról) bevándorlók pedig megváltoztatják a sziget népességének összetételét.
Három évtizede a bali gazdaság jórészt mezőgazdaságra alapult, az utóbbi időben azonban az idegenforgalom vált a meghatározóvá, és ennek eredményeképpen Bali ma Indonézia egyik legfejlettebb tartománya. A gazdaság azonban komoly károkat szenvedett el a 2002-es és 2005-ös terrortámadások eredményeként. 2009 első félévében mintegy 1,1 millió turista érkezett a szigetre.
Habár az eredményeket tekintve az idegenforgalom a legjelentősebb iparág, még mindig a mezőgazdaságban és ezen belül a rizstermesztésben dolgozik a legtöbb ember. Kisebb mennyiségben termelnek gyümölcsöt, zöldségeket és más haszonnövényeket. A lakosság egy része halászattal foglalkozik. Bali híres továbbá a művészeiről, akik batikot, ruhákat, fa- és kőfaragásokat, valamint ezüstékszereket készítenek.
Bár a sziget északi, középső és keleti részén is létezik turizmus, az idegenforgalom döntően a sziget déli részére összpontosul. A fő idegenforgalmi központok Kuta városa (a strandjaival), Sanur, Jimbaran, Seminyak és a most fejlődésnek indult Nusa Dua. A Ngurah Rai nemzetközi repülőtér Jimbaran közelében található, a sziget legdélebbi részét a sziget fő részével összekötő földszoroson.
Szintén növekvő fontosságú bevételi forrás a konferenciaturizmus, ami különösen a 2002-es terrorista támadások után indult fejlődésnek, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy Bali visszaeső idegenforgalmát és megtépázott imidzsét helyreállítsa.