Balázs Mihály (irodalomtörténész)

A mai világban a Balázs Mihály (irodalomtörténész) nagy jelentőséggel bír a mindennapi élet különböző területein. Akár munka, akár szociális, kulturális vagy technológiai területen, a Balázs Mihály (irodalomtörténész) sok ember érdeklődésének témája lett. Hatása olyan jelentős volt, hogy számos vitát és ellentmondásos véleményt váltott ki a társadalomban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Balázs Mihály (irodalomtörténész) különböző oldalait, és elemezzük a hatását különböző kontextusokban. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül igyekszünk jobban megérteni a Balázs Mihály (irodalomtörténész) jelentőségét és következményeit a mai világban.

Ez a szócikk az irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Balázs Mihály (egyértelműsítő lap).
Balázs Mihály
Született1948. március 7. (76 éves)[1]
Gyón[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásairodalomtörténész
Tisztségeegyetemi tanár (1997–)
IskoláiJózsef Attila Tudományegyetem (1967–1972)
KitüntetéseiSzőkefalvi-Nagy Béla-díj (2016)
A Wikimédia Commons tartalmaz Balázs Mihály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Balázs Mihály (Gyón, 1948. március 7. –) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár. Az irodalomtudományok kandidátusa (1981), az irodalomtudományok doktora (1997), a Magyar Tudományos Akadémia doktora (1997).

Életpályája

1967–1972 között a JATE Bölcsészettudományi Kar magyar-orosz szakán tanult. 1972-től a JATE Bölcsészettudományi Kar régi magyar irodalom tanszéken tanít. 1972–1975 között egyetemi tanársegéd volt. 1975–1978 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében aspiráns volt. 1975–1981 között egyetemi adjunktus, 1981–1997 között egyetemi docens volt. 1986–1989 között rektorhelyettes volt. 1996–2001 között a Régi Magyar Irodalom Tanszék vezetőjeként dolgozott. 1997 óta egyetemi tanár. 1998–2001 között a Bölcsészettudományi Kar dékánja volt. 2001–2003 között, valamint 2007-től az Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetője volt. 2004–2007 között a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Intézetének vendégtanára volt.

Kutatási területe a XVI.-XVII. századi Erdély és Magyarország művelődéstörténete és az erdélyi egyházak története.

Családja

Szülei: Balázs Mihály és Fabók Mária voltak. 1971-ben házasságot kötött Bencze Líviával. Két fiuk született: Péter (1974) és Gábor (1977).

Művei

  • Az erdélyi antitrinitarizmus az 1560-as évek végén (1988)
  • Erdélyi és hódoltsági jezsuita missziók (forráskiadvány, társközreadó, 1990)
  • Jezsuita Okmánytár. Erdélyt és Magyarországot érintö iratok 1601-1606 (társközreadó, 1995)
  • Early Transylvanian Antitrinitrianism 1567–1571. From Servet to Palaeologus (Baden-Baden, 1996)
  • Teológia és irodalom. Az Erdélyen kívüli antitrinitarizmus kezdetei (Budapest, 1998)
  • Felekezetiség és fikció. Tanulmányok 16-17. századi irodalmunkról (Budapest, 2005)
  • Hitújítás és egyházalapítás között. Tanulmányok az erdélyi unitarizmus 16-17. századi történetéről (Kolozsvár, 2016)

Díjai

Jegyzetek

  1. ↑ a b Magyar Nemzeti Névtér, 2019. (Hozzáférés: 2020. október 29.)
  2. ↑ a b c d Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Források

További információk

  • Köztestületi tagok 2009. Szerkesztette: Tolnai Márton. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 2009.
  • A magyar irodalom évkönyve 1988-2008; változó szerk.; Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1989-2009
  • Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7  
  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5  
  • Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiadás, 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004.