Mai cikkünkben a Balázs Márton (néprajzkutató)-ről fogunk beszélni, amely témát az elmúlt években nagy érdeklődés kísérte. A Balázs Márton (néprajzkutató) egy olyan téma, amely világszerte sok embert érint, ezért fontos, hogy ismerjük a vele kapcsolatos összes szempontot. Ebben a cikkben a Balázs Márton (néprajzkutató) különböző aspektusait fogjuk feltárni, a történetétől és fejlődésétől a mai következményekig. Ezenkívül a Balázs Márton (néprajzkutató)-ről különböző nézőpontokkal és véleményekkel foglalkozunk, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről a témáról. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezőútra és a Balázs Márton (néprajzkutató) megismerésére.
Balázs Márton | |
Született | 1867. szeptember 22. Szilágysomlyó |
Elhunyt | 1948. július 25. (80 évesen) Sepsiszentgyörgy |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | néprajzkutató, pedagógus |
Balázs Márton (Szilágysomlyó, 1867. szeptember 22. – Sepsiszentgyörgy, 1948. július 25.) magyar néprajzi és népköltészeti gyűjtő.
1893-tól Kézdivásárhelyen polgári iskolai tanító, majd igazgató. 1937-től Sepsiszentgyörgyön élt. Néprajzi szaktanulmányait a budapesti Ethnographia (Szilágysági néprajzi adalékok. 1891) és a Székely Nemzeti Múzeum Értesítője (A háromszékmegyei húsvéti írott tojásokról és népszokásokról. 1902) közölte. Malonyay Dezső A magyar nép művészete (Budapest, 1909) c. művének munkatársa; a mű II. kötetében ő írta a háromszéki népviseletről és népszokásokról szóló részeket. A Kézdivásárhely környékén 1894 és 1905 között gyűjtött népszokások, hiedelmek és népköltési adalékok százait évtizedek múlva rendezte sajtó alá (Adatok Háromszék vármegye néprajzához. Sepsiszentgyörgy 1942). Bevezetőjében a háromszéki tanítók és tanulók segítségével létrehozott, több mint 6000 darabot felölelő tárgyi néprajzi gyűjteményéről tájékoztat; anyagát a sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi múzeumok között osztotta szét.