Bajszos poszáta

A mai cikkben a Bajszos poszáta-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely világszerte több millió ember érdeklődését keltette fel. A Bajszos poszáta keletkezésétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig olyan tanulmányok, viták és viták tárgya volt, amelyek az idők folyamán fejlődését jelzik. Az évszázados múltra visszatekintő Bajszos poszáta ma is aktuális, befolyásolja gondolkodásunkat, kultúránkat és döntéseinket. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Bajszos poszáta különböző aspektusait, elemezve annak fontosságát és szerepét a modern világban. Csatlakozz hozzánk ezen a felfedezés és tanulás útján!

Bajszos poszáta
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Óvilági poszátafélék (Sylviidae)
Nem: Sylvia
Faj: S. cantillans
Tudományos név
Sylvia cantillans
(Pallas, 1764)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bajszos poszáta témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bajszos poszáta témájú médiaállományokat és Bajszos poszáta témájú kategóriát.

A bajszos poszáta (Sylvia cantillans) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az óvilági poszátafélék (Sylviidae) családjába tartozó faj.[1]

Rendszerezése

A fajt Peter Simon Pallas német zoológus írta le 1764-ben, a Motacilla nembe Motacilla cantillans néven.[2]

Alfajai

  • Sylvia cantillans albistriata (C. L. Brehm, 1855)
  • Sylvia cantillans cantillans (Pallas, 1764)
  • Sylvia cantillans inornata Tschusi, 1906[1]

Előfordulása

Dél-Európában fészkel, a telet Afrikában, a Szaharától délre tölti. Természetes élőhelyei a cserjések, szavannák és lombhullató erdők, kedveli a víz közelségét.[3]

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon rendkívül ritka vendég, mindössze két előfordulása ismert.[4] Az első bizonyított észlelése 2002. májusából való, amikor Cserépfalu határában észlelték egy kifejlett hím példányát .

Megjelenése

Átlagos testhossza 12 centiméter, testtömege 7–16 gramm.[2]

A hím
és a tojó

Életmódja

Többnyire kisebb rovarokkal és lárváikkal táplálkozik, de gyümölcsöt és bogyókat is fogyaszt.[2]

Szaporodása

Tövises bokrok közé rejti fészkét. Fészekalja 3-4 tojásból áll.[4]

Tojásai

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[3] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.[4]

Jegyzetek

  1. ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  2. ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
  3. ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  4. ↑ a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 19.)

Források

További információk