Bacsó Béla (esztéta)

A mai világban a Bacsó Béla (esztéta) nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma lett. Hatása kiterjed a mindennapi élet különböző területeire, a politikától a szórakoztatásig. A Bacsó Béla (esztéta) kétségtelenül felkeltette a társadalom egészének figyelmét, és heves vitát váltott ki különböző területeken. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Bacsó Béla (esztéta)-hez kapcsolódó különböző szempontokat, hogy átfogó és átfogó áttekintést nyújthassunk erről a lenyűgöző témáról.

Ez a szócikk az esztétáról szól. Hasonló címmel lásd még: Bacsó Béla (egyértelműsítő lap).
Bacsó Béla
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Életrajzi adatok
Született1952. december 16.
Budapest
Elhunyt2024. március 16.[1][2] (71 évesen)
Ismeretes mint
  • filozófus
  • egyetemi oktató
  • cultural studies scholar
Nemzetiségmagyar magyar
Állampolgárságmagyar
GyermekekBorbála (1976-)
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterületfilozófia, esztétika
Kutatási területfilozófiai hermeneutika
Tudományos fokozatMTA doktora (2001)
Habilitáció (2003)
Aktivitási típusoktató, kutató
Szakintézeti tagságMTA Filozófiai Bizottság
Munkahelyek
Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Esztétika Tanszéktanszékvezető egyetemi tanár
Pécsi Tudományegyetem
Esztétika Tanszék		tanszékvezető (1994)
Jelentős munkái„Az eleven szép” (2006)
Az elmélet elmélete (2009)
Tér, fenomén, mű (2011)
Szakmai kitüntetések
Széchenyi-díj (2006)
Bacsó Béla weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bacsó Béla témájú médiaállományokat.

Bacsó Béla (Budapest, 1952. december 16. – 2024. március 16.) Széchenyi-díjas esztéta, egyetemi tanár. 1997 óta az ELTE Bölcsészettudományi Kar Esztétika Tanszék vezetője. Az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskola törzstagja, az ELTE Művészettörténet-tudományi Doktori Iskola témavezetője.

Kutatási területe

Filozófiai hermeneutika.

Életpályája

Szülei id. Bacsó Béla és Nagyabonyi Mária. Iskoláit Budapesten végezte, felsőfokú tanulmányokat az ELTE magyar–esztétika–népművelés szakon végzett (1972–1977). Pályakezdő éveit a Magyar Színházi Intézetben töltötte főmunkatársi beosztásban, ahonnan politikai okokból elbocsátották; később az ELTE Esztétika Tanszékére került oktatónak és kutatónak; adjunktusi, majd docensi, 2005-től egyetemi tanári beosztásban dolgozott.

A filozófiai tudományok kandidátusa 1992-ben, majd 2001-ben az MTA doktora.[3] 2003-ban habilitált. 1997-ben Széchenyi professzori ösztöndíjban és a Soros Alapítvány alkotói díjában részesült. Közben a JPTE frissen megalapított Esztétika Tanszékét is vezette 1995-től 1997-ig. 2000–2010 közt az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet igazgatójaként működött, 1997-től az ELTE Esztétika Tanszékének tanszékvezetője.

Tíz önálló szakkönyv, valamint több mint 130 tanulmány, kritika, cikk szerzője. Egyetemi oktatói munkásságán belül doktori témavezetői tevékenysége során 25 doktori hallgató témavezetését bízták rá, ezek közül 17 fő már megszerezte doktori fokozatát.

1991–1995 közt szerkesztette az Athenaeumot, a T-Twins Kiadói és Tipográfiai Kft. negyedéves humántudományi folyóiratát.

Számottevőek fordításai is: fordított Martin Heidegger-műveket,[4] művészettörténeti hermeneutikáról szóló egyetemi tankönyvet[5] stb.

Családja

1974-ben nősült, felesége Módos Mária Magdolna, egy leánygyermekük született, Borbála (1976).

Kötetei (válogatás)

  • A megértés művészete – a művészet megértése. Budapest : JAK-füzetek, 1989. 280 o.
  • Határpontok. Hermenetuikai esszék. Budapest: T-Twins Kiadó – Lukács Archívum, 1994
  • A szó árnyéka. Paul Celan költészetéről. Pécs: Jelenkor Kiadó, 1996, 90 o.
  • Die Unvermeidbarkeit des Irrtums : Essays zur Hermeneutik. Cuxhaven ; Dartford : Junghans, 1997, 170 o.
  • „Mert nem mi tudunk…”. Filozófiai és művészetelméleti írások. Budapest : Kijárat, 1999, 230 o.
  • Írni és felejteni : filozófiai és művészetelméleti írások. Budapest : Kijárat, 2001, 239 o.
  • Kiállni a zavart : filozófiai és művészetelméleti írások. Budapest : Kijárat, 2004, 222 o.
  • Mitteleuropäische Avantgarden : Intermedialität und Interregionalität im 20. Jahrhundert / Pál Deréky, Zoltán Kékesi, Pál Kelemen Hrsg. ; mit einer Einl. von Béla Bacsó. Frankfurt am Main : Lang, 2006. 218 o. ill.
  • „Az eleven szép” : filozófiai és művészetelméleti írások. Budapest : Kijárat, 2006, 259 o.[6]
  • Az elmélet elmélete : filozófiai és művészetelméleti írások. Budapest : Kijárat, 2009, 206 o.
  • Hercules válaszúton : akarat és döntés (2011) In: A szépség akarata : kép és filozófia. Budapest, Typotex
  • Ön-arc-kép : Szempontok a portréhoz. Budapest, Kijárat Kiadó, 2012, 296, o.
  • Tapasztalat és esztétika. Filozófiai és művészetelméleti írások; Kijárat, Bp., 2016
  • Kép és szó. Filozófiai és művészetelméleti írások; Kijárat, Bp., 2019
  • Esztétika és műértés. Filozófiai és művészetelméleti írások; Kijárat, Bp., 2023
  • Paul Klee; szöveggond. Kelemen Pál, Körber Ágnes, Vásári Melinda; Kijárat, Budapest, 2024

Szerkesztéseiből

  • A fiatal Lukács dráma és művészetelmélete : Tanulmánykötet /  ; . Budapest : MSZI, 1979. 351 p.
  • Szöveg és interpretáció / szerk. és az utószót írta Bacsó Béla / A. Danto / Budapest : Cserépfalvi, 1991. 174 p.
  • Határpontok : hermeneutikai esszék. Budapest : T-Twins : MTAK Lukács Archívum, 1994. 223 p.
  • Az esztétika vége – vagy se vége, se hossza? : / vál. és az előszót írta Bacsó Béla ; ford. Ambrus Gergely et al. Budapest : Ikon, cop. 1995. 365 p. 8 t. ill.
  • Kép, fenomén, valóság. Budapest: Kijárat, 1997. 396 p.
  • Fenomén és mű : fenomenológia és esztétika. Budapest : Kijárat, 2002. 221 p., ill.
  • Tér, fenomén, mű. Budapest : Kijárat, 2011. 323 p. ill.

Tudományos tisztség

  • Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Bizottság tagja[7]

Társasági tagság

  • Szépírók Társasága[8]
  • A József Attila Kör egykori vezetőségi, jelenleg tiszteletbeli tagja

Díjak, elismerések (válogatás)

Jegyzetek

  1. ↑ Meghalt Bacsó Béla esztéta (magyar nyelven). 24.hu, 2024. március 16. (Hozzáférés: 2024. március 16.)
  2. ↑ Janisch Attila bejegyzése (Facebook)
  3. ↑ Az MTA doktorai. . (Hozzáférés: 2011. szeptember 8.)
  4. ↑ „…költőien lakozik az ember…” : válogatott írások / Martin Heidegger ; vál. és szerk. Pongrácz Tibor / ford. Bacsó Béla et al. Budapest : T-Twins ; Szeged : Pompeji, 1994, 286 p.
  5. ↑ Bevezetés a művészettörténeti hermeneutikába : képek elemzése : / Oskar Bätschmann ; ford. Bacsó Béla és Rényi András. Budapest : Corvina, cop. 1998, 163 p.
  6. ↑ Az eleven, az szép című kötetről, Holmi, 2007. március
  7. ↑ MTA Filozófiai Bizottság. . (Hozzáférés: 2011. szeptember 8.)
  8. ↑ Szépírók Társasága. . (Hozzáférés: 2013. augusztus 18.)
  9. ↑ https://szepiroktarsasaga.hu/R%C3%A9gi_weboldal/Tagjaink/Bacs%C3%B3_B%C3%A9la
  10. ↑ https://alfoldonline.hu/az-alfold-dij/

Források

  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 84. o. ISBN 963-05-6805-5  
  • Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza, főszerk. Hermann Péter, I–II, Budapest, Greger-Biográf, 1999, ISSN 1215-7066 – Bacsó Béla szócikkét lásd I. köt. 67-68. o.

További információk

  • ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet, Esztétika Tanszék – Bacsó Béla
  • Bacsó Béla közleményjegyzéke
  • József Attila Kör 1985. Összeáll. Agócs Sándor. , Magyar Írók Szövetség József Attila Köre,
  • Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
  • Schweikert, Werner: Bibliographie der ungarischen Literatur des 20. Jahrhunderts in deutscher Sprache. Flein bei Heilbronn, Verlag Werner Schweikert, 2000
  • "Viharnak kitett szavak által". Tanulmányok Bacsó Béla hatvanadik születésnapjára; szerk. Papp Zoltán; ELTE BTK, Bp., 2012