Bach-huszárok

Ebben a cikkben elmélyülünk a Bach-huszárok izgalmas világában, feltárva annak különböző aspektusait, jellemzőit és lehetséges alkalmazási lehetőségeit a mindennapi életben. A Bach-huszárok olyan téma, amely felkeltette a kutatók, szakértők és lelkesek érdeklődését, mivel különböző területeken releváns, és képes befolyásolni gondolkodásunkat, érzéseinket és cselekvésünket. Ennek megfelelően a Bach-huszárok-et különböző nézőpontokból elemezzük, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító látásmódot kínáljunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy jobban megértse annak fontosságát és lehetőségeit. A kezdetektől a jövőbeli előrejelzésekig a Bach-huszárok izgalmas témaként mutatkozik meg, amely felkelti a kíváncsiságot, és arra hív bennünket, hogy elgondolkodjunk a mai világra gyakorolt ​​hatásán.

Bach-huszár gúnyrajza a Bolond Miska hetilapban 1861-ből

A Bach-huszárok a Bach-korszakban Magyarországon szolgáló azon cseh és német hivatalnokok gúnyneve volt, akik felsőbb rendeletre 1852-től fogva ünnepélyes alkalmakkor magyar ruhában jártak.[1]

Történetük

A „Bach-huszár” elnevezés egyaránt ráragadt mind a hivatalt vállalt magyarokra, mind az idegenekre. Zala vármegyében az 1850-es évek elején még nem az idegenek, hanem a helyi, korábban valamilyen oknál fogva mellőzött magyar tisztségviselők váltak Bach-huszárokká.[2]

A Bach-huszárok megkülönböztették egymást aszerint, hogy az egyenruhájuk hajtókájának a színe piros, violaszín vagy zöld volt. A piros jelezte a bírósági személyzetet, a violaszín a politikai vagy közigazgatási tisztviselőket, míg a zöld a fináncnak (pénzügyőr) jutott. A Bach-huszárok maguk közt ezt tartották utolsónak, pedig a fináncdirektorok apró bosszantásai távol álltak frusztráló erejükben a megyefőnökök kellemetlenkedéseitől.[3]

Alexander von Bach miniszter azzal akarta hivatalnokait népszerűvé tenni, hogy kiadta a kötelező rendeletet a magyar díszruhák beszerzésére. Az öltözet végül nem tette népszerűbbé a Bach-huszárokat, ellenben némelyik szegényebb körülmények közt lévő tisztségviselőt adósságokba sodorta, amit aztán éveken át fizetnie kellett.[4]

Jegyzetek

  1. ↑ Gutenberg Nagy Lexikon, 5. kötet. Babilonia vallása - Bern (Budapest, 1931) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. november 29.)
  2. ↑ Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2021. november 29.)
  3. ↑ Uj Idők, 1904 (10. évfolyam, 27-52. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. november 29.)
  4. ↑ Uj Idők, 1904 (10. évfolyam, 27-52. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. november 29.)