Büntetés (jog)
A mai világban a Büntetés (jog) rendkívül fontos és releváns témává vált. Akár személyes, akár szakmai, politikai vagy társadalmi téren, a Büntetés (jog) nagy jelentőséggel bír, és széles körű vitát váltott ki a szakértők és általában a társadalom körében. A Büntetés (jog) jelentősége abban rejlik, hogy közvetlen hatással van a mindennapi élet különböző területeire, valamint hatással van a tudás és a kultúra különböző területeinek fejlődésére és fejlődésére. Ezért elengedhetetlen a Büntetés (jog) jelenlegi valóságunkra gyakorolt jelentőségének és hatásának mélyreható elemzése és megértése, valamint a lehetséges jövőbeli forgatókönyvek előrejelzése, amelyek a különféle területeken való jelenléte következtében felmerülhetnek.
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A büntetés olyan jogi hátrány, amely a büntetőjogban az adott állam Büntető Törvénykönyve határoz meg.
A hatályos magyar Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) VII. fejezete foglalkozik az egyes büntetésekkel.
A főbüntetések és a mellékbüntetések a büntetések egyes nemeinek a büntetésen belül játszott szerepét fejezik ki. A hatályos Btk. a főbüntetések mellett már csak egyféle mellékbüntetést ismer.
A főbüntetések fajtái
- a) a szabadságvesztés,
- b) az elzárás,
- c) a közérdekű munka,
- d) a pénzbüntetés,
- e) a foglalkozástól eltiltás,
- f) a járművezetéstől eltiltás,
- g) a kitiltás,
- h) a sportrendezvények látogatásától való eltiltás,
- i) a kiutasítás.[1]
Források
- 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
Jegyzetek
- ↑ 2012. évi C. törvény 33. § (1) bek.
