Bánffy-kormány
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Bánffy-kormány-et és a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A nyilvános színtéren való megjelenése óta a Bánffy-kormány megragadta az emberek fantáziáját, és heves vitákat váltott ki jelentéséről és relevanciájáról. Ez a jelenség kétségtelenül kitörölhetetlen nyomot hagyott a populáris kultúrában, befolyásolva a társadalom felfogását és megközelítését a kérdések széles körében. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Bánffy-kormány többféle dimenzióját és befolyását többek között a politika, a technológia, az oktatás területén. Elemezzük a Bánffy-kormány-re vonatkozó különböző nézőpontokat is, így teljesebb és gazdagabb megértést tesz lehetővé annak fontosságáról a jelenlegi panorámában.
| Bánffy-kormány (1895. január 15. – 1899. február 26.) | |||||
| Időhossz | 4 év, 1 hónap | ||||
| Kormányfő | Bánffy Dezső (miniszterelnökként) | ||||
| Államfő | I. Ferenc József (magyar királyként) | ||||
| Államforma | királyság | ||||
| Pártok | Szabadelvű Párt | ||||
(fényképezte: Ellinger Ede)
A Bánffy-kormány a kiegyezés utáni kilencedik magyar kormány volt Losonczi báró Bánffy Dezső vezérletével.
Története
A Bánffy-kabinet Wekerle Sándor lemondását követően alakult, 1895. január 15-én. A kormány a Szabadelvű Párt történetének második legnagyobb arányú győzelmét hozó 1896-os választásokat követően is gyakorlatilag változatlan formában, Bánffy Dezső vezetésével működött tovább. Bukását az ischli klauzulát övező ellenzéki obstrukció, utcai tüntetések, illetve a pártkérdéssé tett Tisza-féle javaslat (Lex Tisza), Tisza Kálmán véderőreform-javaslata okozta. Utóbbi a Szabadelvű Párton belül is szakadáshoz, tömeges kilépéshez vezetett.
A kormány (de különösen Bánffy) és ellenzéke viszonyát egymáshoz jól jellemezte az, mikor a regnáló miniszterelnök az ellenzéki Nemzeti Párt egyik vezérszónokával, Horánszky Nándorral kis híján párbajt vívott 1898 decemberében, ami az annak megnevezése körüli vita miatt maradt el (Bánffy segédei értelmezhetetlennek találták a „fegyveres megtorlás” kifejezést, a helyette ajánlott „fegyveres elégtétel” azonban Horánszkynak nem felelt meg). Bánffy és kormánya nem sokkal később, 1899. február 26-án mondott le a helyzetet csillapítandó.
Utódja Széll Kálmán lett, akinek kompromisszumkereső politikáját jól illusztrálta az, amikor kinevezése után kerek egy évvel, 1900 februárjában a teljes Nemzeti Párt (benne Horánszky Nándorral) csatlakozott a Szabadelvű Párthoz.
A kormány tagjai
Források
- Bölöny József: Magyarország kormányai, 1848–1992 (Akadémiai 1992) 76. o. ISBN 963-05-6402-5